Rudaš Jutka: Kulturális intarziák (Pilisvörösvár, 2012)

Irodalmi kettőstükrök és mikrokozmoszok

Varga Józsefnek, a milleniumi ihletésű színmű-próbálkozása.6 Költészete a tájköltészet hagyományát folytatja, verseiben gyakran megszólal a nemzetiségi léttel való küzdelem hangja. Minthogy pedagógus, opusában szép számmal akadnak gyermekversek is, amelyek pedagógiai motivációja kedvezően hathat a nyelvi kultúra megőrzésére. Elbeszélései és novellái a falusi parasztvilág identitás-példázatai, amelyeknek a tájhoz való kötődés (Sorsod ideköt - nem tagadhatod, mondja a Nem mindegy című versében), a valóságábrázolás, a valóságfeltárás eszménye, az archaikus kultúra, a folklór, a letűnt korok utáni nosztalgikus vágy adja meg a kontúrjait. Hasonló attitűd mutatkozik meg A lendvai vár kapitánya című ifjúsági regényében is. Gyurácz Ferenc, a könyv recenzense külön értéknek tartja, „hogy a muravidéki tájat emeli be a történelmi regény kereteibe és egyfajta helyi történelmi »mitológiát« hoz létre”.

Magányos írói alkat Szórni Pálé. Rövid tárcáiban, novelláiban (Őszirózsa, 1977) a hétköznapi emberek mindennapi életét tálja fel mikszáthi technikával. Regénykísérlete a Szeretni kell (1984) címet viseli. A regénykísérlet sajnos, kudarcot vallott, mivel az író említett művében szinte semmit sem jelenít meg, hanem csak elmond, a jellemek kidolgozása hiányos, a „regényben nyoma sincs a modern próza nyelvi és stílusvívmányainak”. Utolsó kötetében, a Húzd, rá, cigány (1987) címűben a kritika szerint szintén nagy a minőségi ingadozás.

A hetvenes évek végének legjelentősebb magyar műhelyfolyóirata a Naptár. Szinte vele egy időben látott napvilágot az Összhang című irodalmi antológia, amely Vas és Zala, tehát a két szomszédos megye költőinek közös antológiája. A Naptálban következetes gya6 VARGA József: Imre herceg titokzatos halála, Milleniumi Muratáj, Lendva-Lendava: Magyar Nemzetiségi Művelődési Intézet, 2000,141-158.

163