Göntér János: Dobronak. Múlt és jelen a határ mentén (Lendva, 1998)
dr. Majdán János: Előszó
ELŐSZÓ Vannak szerencsés vidékek, ahol az ott élő polgárok életét generációkon át nem zavarják háborúk, rendszerváltások és határmódosítások. Lendva és környéke nem ezek közé tartozik, hiszen a lassan végetérő XX. században öt különböző állam területéhez csatolták. A kistájon lévő Dobronakra ugyanez vonatkozik, melynek háromféle elnevezése is jól jelzi a változásokat. Hol a régi magyar nevét - Dobronak hol a szlovén nyelvben használt formáját - Dobrovnik -, hol a magyarosított elnevezését - Lendvavásárhely - használták a hivatalos iratokon. A település közben ugyanott állt, ahol 200 éve és ugyanazok lakták, akik addig is. Rendszerek jöttekmentek, a dobronakiak többsége maradt szülőhelyén. Az állandóságot jelentő emberekről szól Göntér János könyve, aki maga személyesen élte át ezeket a változásokat. A könyv írója előre jelzi: „Ne várjon tőlem senki olyan dolgozatot, mely vetekedhet a helytörténészek precíz írásaival. Nem állt rendelkezésemre más, csak az emlékezetem és mások elbeszélése. Hiteles forrásokat nem kutattam, ilyen igényem nem volt, ezért előfordulhat, hogy valamelyik évszám nem lesz pontos teljesen. ” E sorokat egy kicsit mentegetődzésnek szánta Göntér János, holott éppen e módszer miatt érdekes a könyve. Olyan benyomásokról, történetekről, élményekről olvashat az érdeklődő, amelyekről alig valami jelenik meg az írásos forrásokban. A mindennapi életet mutatja be ez a könyv, amely a valósághoz a legközelebb áll. Az utóbbi időszakban szerencsésen ismétlődik az a törekvés, hogy a történelmi feldolgozásoknak nemcsak a politikusok, a hadvezérek cselekedeteivel, a nagy gazdasági folyamatok bemutatásával, a pártok és államok működésével kell foglalkoznia, hanem a mindennapokban legfontosabb szerepet játszó polgárokkal. A történészek szakmájukat tisztelő csapata azon munkálkodik, hogy a napi életet sikerüljön a mozaikokból összeállítani. Ez a legnehezebb feladat, mivel erről készült a legkevesebb leírás. Régebben néhány néprajzos, manapság szociológus készített pillanatképeket egy-egy közösség mindennapjairól. Ezek a ritka feltárások később pótolhatatlan források, hiszen a mindennapokról szólnak. A század folyamán néhány írástudó falusi is papírra vetette lakóhelyének, környezetének, családjának történetét. Ezek közé a forrásértékű összefoglalók közé tartozik a dobronakiakról szóló könyv. 5
