Göntér János: Dobronak. Múlt és jelen a határ mentén (Lendva, 1998)
Falusi élet és népszokások
másik háznál. Ezek rendszerint éjfélig szoktak tartani. Erre az eseményre asszonyokat, lányokat hívtak, néha 15-20 főt is. Egy-két legény vagy férfi is bevetődött néha, azok meg köpesztették a tökmagot. Olyan eset is volt, hogy a tökmagköpesztésre is meghívottak jöttek. Éjfélkor volt egy kis „uzsonna” féle, valamilyen kalács, meg bor. Néha előkerült egy citerás is és zenére megtáncoltatták a fiatalasszonyokat, menyecskéket. Persze inkább télen voltak ezek az események, nyáron nem értek rá hétköznap társalogni, csak vasárnap. Ilyenkor délután, néha estefelé összejöttek egyegy megszokott ház elé, ott szoktak beszélgetni, mi gyerekek pedig hallgattuk őket. Nagyon ritkán, hétköznap is előfordult ilyen, de csak általában etetés ideje táján, mert csak akkor értek rá egy kicsit. Amikor megkezdődött a farsang, akkor kezdődött a lakodalmak sora is. Akkoriban az esküvőket többnyire télen, farsang idején tartották. Néha volt tavasszal is „zöld farsangon”, vagy ősszel szüret után, új borral. Még divatban volt az a szokás, hogy csak úgy, minden előzetes megbeszélés nélkül este csak beállítottak leánykérőbe. Sokszor jöttek még „külső” falukból olyanok is, akiket nem is ismertek. Első alkalommal ugyan ritkán kaptak igent, de kosarat sem. Ezért néha kétszer, háromszor is jöttek, amíg meg tudtak egyezni, (addig a lányos család érdeklődött egy kicsit a vőlegény felől). Volt olyan eset is, hogy az a lány, akit kértek, kosarat adott és akkor mindjárt helyette jelentkezett a húga, vagy a nővére és létre is jött a házasság. Korábban volt egy olyan eset, hogy a vőlegény a szomszéd faluba ment leánykérőbe, meg is kapta a beleegyezést, de az összeírásra meg a nővére ment el vele. A vőlegény nem is vette észre, mert a lányok ikrek voltak, csak később jött rá, de azért jó volt úgy is ahogy volt. Ez az „alkalmi” leánykérés még nem volt ritkaság, de azért egyre gyakrabban „nagyjából” már előre megbeszélték, hogy mikor kerül rá sor. Nagyon fontos volt a szülők véleménye és a vagyoni állapot. A lakodalom többnyire két napos volt. Vasárnap este, meg hétfőn egész nap és este is. Nagynéha kezdtek szerdán is lakodalmat, de azt a papok nem nagyon szerették, mert akkor a lakodalom néha átnyúlt éjfél után a pénteki napra, ami akkor szigorúan hústilalom volt. Akkor még a pénteki böjtöket nagyon betartották. Másnap délután a násznép az új párral körülment a faluban: úgy mondták, hogy a menyasszony megy mosakodni. Egy előre megbeszélt háznál megálltak, húztak a kútból egy vödör vizet a menyaszszonynak. Az meg aztán leöntötte a vízzel a körülállókat, akik nem voltak 44
