Göntér János: Dobronak. Múlt és jelen a határ mentén (Lendva, 1998)
A mi falunk Dobronak - Dobrovnik
egész Muraközt. Amíg az áru el nem fogyott, amit a szekérre raktak, addig nem tértek haza. Abban az időben még a dobronaki plébániához tartozott Kebele is, egészen 1935-ig, vagy 1936-ig. Akkor Kebelén önálló plébániát szerveztek. De továbbra is a dobronaki plébániához tartozott még Zsitkóc, Kámaháza, Göntérháza és Radamos is. A Trianoni Békeszerződés előtt ezeken a falukon kívül Jósec, Bödeháza, Gáborjánháza, Szijártóháza és Zalaszombatfa is. Ezek a falvak akkor még közigazgatásilag is a dobronaki jegyzőséghez tartoztak. Iskolába a falu gyerekein kívül Dobronakra jártak még a zsitkóci és a streleci gyerekek is. Ezek a streleci gyerekek szlovénul tanultak. A környékbeli falvak népessége többségében Dobronakra jártak üzletbe. Nemcsak üzletek voltak, amelyekről már tettem említést, hanem volt a faluban egy nagy vásártér is. Itt tartották a naptár szerint meghatározott különféle vásárokat. A vásártér mellett volt egy jégverem. Nem tudom kinek a tulajdona volt, de ebben tárolták a jeget a mészárszékek és a kocsmák részére. Mára ennek is csak a híre maradt. Dobronak mostani temetőjén kívül, a húszas években volt még egy másik temető is. Úgy hívták, hogy a Hetési-temető. Ebbe már akkor nem temetkeztek. Minden környező falunak volt már saját temetője; ebben a temetőben lehetett látni korhadt fakereszteket, néhány nagyon régi kovácsoltvas sírkeresztet, sírhalmokat. Volt benne egy nagy kőkereszt is. Ezt a temetőt 1941 után, amikor újra „magyar világ” volt, átalakították levente-gyakorlótérré, meg futballpályává. A nagy kőkeresztet a Felső-hegyre telepítették át, ott állították fel a Deák Ignác kútja mellett, a sírhalmokat lesimították. A Deák Ignác kútja is megérdemel néhány szót. Nem kell leírnom, hogyan néz ki, mivel most is látható eredeti formájában. 1938-ban egy kicsit tatarozták és ez az évszám bele is van vésve. Hogy eredetileg mikor készült és ki építtette, azt még a gyerekkorombeli legöregebb emberek sem tudták. Közel 200 éves lehet, esetleg talán több is. Az előbb említett és a mellette lévő kereszten kívül több kereszt is van a faluban. A mostani keresztek közül megvolt már a templom előtti, évszám nélkül. Rajta az 1981-es évszám az a tatarozás éve. A kebelei út mellett van az ún. Új-kereszt, ezt 1923-ban állították egy régi fakereszt helyére, amelyet úgy neveztek, hogy Vörös-kép. Tüskeszerben is állíttatott egy kereszt 1933-ban. Ezt a tüskeszeriek az eladott pásztorház árából készíttették. 17
