Göncz László: Életfoszlányok (Győr, 1997)

Reményfoszlányok

Érzelmek

Bú a lelkem, feladom, elfáradtam, megadom, tőrbe csaltak, kiadom, sírni kéne, nem hagyom.

Képmutató, elverem, engem gyaláz, kiverem, folyton támad, megverem, a megadást nem engedem.

Gyenge vagyok, eltűröm, furcsa népek, megtűröm, mindenem fáj, még tűröm, ez az élet gyötrelem.

Van még remény, kibírom, lesz még holnap, így bírom, a kis rosszat elbírom, nem kell most még a sírom.

47