Horváth Bernadetta: Magyar-szlovén történelmi korszakok rövid bemutatása (Lendva, 2012)
A magyarok története - A második világháború
PREDSTAVITEV OBDOBIJ MADŽARSKO-SLOVENSKE ZGODOVINE A Bethlen-kormány a gazdaság fellendítését szorgalmazta, de hiányzott a tőke, ezért a Népszövetséghez folyamodtak kölcsönért, amely újabb lendületet adott az ipar, a mezőgazdaság és a közlekedés fejlesztéséhez. 1927-ben a koronát új valuta - a pengő váltotta fel. A harmincas évek elejét a nagy világgazdasági válság jellemezte, amely Magyarországot is érintette. A kiutat a miniszterelnök, Gömbös Gyula Nemzeti Munkaterve jelentette, de sajnos a válság nem oldódott meg. Gömbös erősítette a kapcsolatot Németországgal és Olaszországgal, amely egyben gazdasági sikerrel is járt, próbálkozott a korporativizmus bevezetésével is, e veszélyes politikának halála vetett véget. Pengő A második világháború előtt az országban megerősödtek a különféle szélsőjobboldali mozgalmak is. Az európai fejlemények 1938-ban változást hoztak Magyarország számára. Az ország politikai kényszerpályára került a német befolyás erősödése miatt. 1938. november 2-án a bécsi Belvedere termeiben az olasz-német „döntőbíróság" Magyarországnak juttatta a Trianonban elveszített Felvidék egy részét. Az első bécsi döntéssel megkezdődött a területgyarapítás időszaka. A MÁSODIK VILÁGHÁBORÚ A háború kezdetén a semleges politika bizonyult a legjobbnak, habár csak rövid ideig működhetett. A németekre szükség volt a revízió eléréséhez, de a nyugati nagyhatalmakat sem akarták háttérbe szorítani. A fordulatot 1940-ben a második bécsi döntés hozta meg, amikor a németek jóváhagyásával Magyarország visszakapta Észak-Erdélyt és a Székelyföldet. Ekkor az ország kénytelen volt csatlakozni a háromhatalmi egyezményhez. Teleki Pál, aki újból a miniszterelnöki posztot vállalta, Jugoszláviával aláírta az örökbarátsági szerződést. Amikor Hitler úgy döntött, hogy megtámadja Jugoszláviát, számított a 70
