Horváth Bernadetta: Magyar-szlovén történelmi korszakok rövid bemutatása (Lendva, 2012)
A magyarok története - Az 1848/49-es forradalom és szabadságharc
PREDSTAVITEV OBDOBIJ MADŽARSKO-SLOVENSKE ZGODOVINE AZ 1848/49-ES FORRADALOM ÉS SZABADSÁGHARC Az 1848-as forradalom a magyarság egyik legkiemelkedőbb történelmi eseménye. Ezen év tavaszán Európát forradalmi láz hevítette, főleg a francia forradalom kitörése volt hatással az eseményekre. Kossuth a reformok mielőbbi végrehajtását szorgalmazta, de a kormány csak húzta az időt, míg Bécsben is kitört a forradalom. Ez idő alatt Pesten is szervezkedni kezdtek a „márciusi ifjak". Követeléseiket 12 pontban fejtették ki, Petőfi Sándor megírta a Nemzeti dalt, majd a Nemzeti Múzeum előtt a nagygyűlésen ezt el is szavalták. Az uralkodó (V. Ferdinánd) István nádort teljhatalommal ruházta fel, és hozzájárult a külön magyar kormány alakításához. A nádor gróf Batthyány Lajost bízta meg a kormányalakítással. A Batthyány-kormány független kormányként működött, nem a királynak tartozott felelősséggel, hanem az országgyűlésnek. Az áprilisi törvények megnyitották az utat a polgári és a gazdasági fejlődés irányába, megkezdődött a jobbágyfelszabadítás. Az új kormánynak szembesülnie kellett a nemzetiségiek követeléseivel is, de ezek ellentétben álltak a magyar kormány álláspontjával. Ezért a nemzetiségiek a bécsi udvarhoz fordultak segítségért, de az udvar csak élezte ezen ellentéteket, és a nemzetiségeket a magyarok ellen uszították. Petőfi Sándor 1848 nyarán az osztrákoknak már sikerült elfojtaniuk az itáliai forradalmat, ezért a magyarok ellen fordultak, sőt még Jellasics horvát bán seregét is Magyarország irányába vezényelték. De a magyar önkéntesek Pákozdnál és Ozoránál győzedelmeskedtek a horvát csapatok felett. Decemberben a fiatal Ferenc József került az osztrák trónra. Windischgrátz herceg vezetésével az osztrákok támadást indítottak a magyarok ellen. A Windischgrátz vezette császári sereg decemberi koncentrált támadása viszont nyilvánvalóvá tette, hogy az udvar a magyar önállóság és az áprilisi vívmányok teljes felszámolására törekszik. A Görgey Artúr vezette sereg a túlerő miatt visszavonult. 1849 elejéig az erőviszonyok a többszörös túlerőben lévő császáriaknak kedveztek, míg a magyar oldalon a vereségek kiélezték a belső ellentéteket. A későbbiekben Kossuth nem bízott Görgeyben, ezért a hadsereg élére Dembinszky Henrik tábornokot nevezte ki, de ő sajnos nem járt sikerrel. A magyar egységek több győzelmet arattak 1849 tavaszán. Ennek következtében a debreceni országgyűlés kikiáltotta Magyarország függetlenségét, a kormány élére Szemere Bertalan került, Kossuth pedig kormányzó lett. A tavaszi hadjárat sikereinek következtében a kormány felszabadította Budát. Az osztrák császár a vereség miatt az orosz cártól 66
