Horváth Bernadetta: Magyar-szlovén történelmi korszakok rövid bemutatása (Lendva, 2012)
A szlovének története - A második világháború
ORALHISTORY.hu A MÁSODIK VILÁGHÁBORÚ A Jugoszláv Királyság titokban aláírta a csatlakozást a hármas szövetséghez. Ez a tett elégedetlenséget váltott ki, az ország nagyobb városaiban demonstrációk törtek ki. A németek nem bíztak a jugoszláv vezetőségben, ezért 1941. április 6-án megtámadták Jugoszláviát, aki hamarosan letette a fegyvert. A szlovén térséget nyugaton elfoglalják az olaszok, de a legnagyobb részét a németek szállták meg, a Muravidék pedig újra magyar fennhatóság alá került. A legerőszakosabb politikát a németek hajtották végre, hiszen kiűzték a szlovéneket, betiltották a szlovén nyelvet, bevezették a német törvényhozást. Az olaszok enyhébb módszereket alkalmaztak, de mivel az emberek ellenálltak, ők is szigorították politikájukat. A szlovén térségben különbözően reagáltak a megszállásra. A legtevékenyebbnek a Szlovén Kommunista Párt bizonyult, akinek ösztönzésére 1941. április 26-án megalapították a Felszabadító Frontot, amely aktívan szembeszállt a megszállókkal (nyomdát üzemeltettek, partizán egységeket alakítottak). Az FF az ellenséggel szemben fegyveres akciókat helyezett kilátásba. 1943-ban az SzKp kiharcolta magának a vezető szerepet az FF keretében. A kommunisták legfőbb ellenpólusát a katolikus tábor jelentette, sokan pedig a megszállókkal kollaboráltak. Változásra 1943-ban került sor, amikor az olaszok letették a fegyvert, és az ő területük is német felügyelet alá került, mivel azonban nem rendelkeztek elegendő katonával, ezért a lakosságot sorozták be, ők voltak a domobránok. A fasisztaellenes koalíció erősödésével gyengült a német egységek ereje. A teheráni konferencia következtében Tito partizánjait elismerték, mint ténylegesen harcoló felet a megszállók ellen. A szlovén térséget a jugoszláv egységek mellett még a nyugati szövetségesek és a Vörös Hadsereg segítették felszabadítani. A háború a szlovének számára 1945 májusában befejeződött. A domobránok Karintiába menekültek, de a nyugati szövetségesek visszajuttatták őket a jugoszláv hatalomnak, amely pedig bírósági eljárás nélkül kivégezte őket. Ive Šubic: Dražgošei csata A szlovén partizánok és a németek között először 1942-ben került komolyabb összecsapásra sor Dražgoše faluban. A kimerültség és a fegyverhiány következtében a partizánok kénytelenek voltak visszavonulni. A németek bosszút álltak a falusiakon. 45
