Horváth Bernadetta: Magyar-szlovén történelmi korszakok rövid bemutatása (Lendva, 2012)

A szlovének története - Az egyházi berendezkedés

PREDSTAVITEV OBDOBIJ MADŽARSKO-SLOVENSKE ZGODOVINE

tatódott egészen a 16. századig. Beszélhetünk külső vagy belső telepítésről, leginkább a földesurak érdekeinek megfelelően, akik a gyéren lakott területekre idegen telepeseket költöztettek, főleg a német területekről. így német nyelvű szigetek jöttek létre, amelyek közül a legjelentősebb a kočevjei volt, hiszen a német lakosság itt egészen a 2. világháborúig fennmaradt. A betelepítés első fázisai a síkvidékre összpontosultak, a későbbiekben pedig a magasabban fekvő területekre is kiterjedtek. Az utolsó betelepítési fázist a török támadások, valamint a kereskedelem fellendülése váltotta ki.

A kočevjei németek. így mutatta be őket Janez Vajkard Valvasor, krajnai nemes és polihisztor az 1689-ben megjelent művében, a Slava vojvodine Kranjske-ban.

AZ EGYHÁZI BERENDEZKEDÉS

A szlovén térség egyházi berendezkedését a virágzó középkorban a salzburgi és az aquleiai érsekségek határozták meg. A salzburgi érsekség területén püspökségeket alapított (Gurk Karintiában, Sankt Andrä és Seckau). Aquleia tevékenységét archidiákónusok által végezte. Mígnem Habsburg Frigyes 1461-ben a pápa jóváhagyásával Ljubljanában püspökséget alapított. A püspökségek folyamatosan plébániákat hoztak létre. A gazdasági és egyházi élet fontos tényezőinek számítottak a kolostorok is, amelyek hatalmas birtokokkal rendelkeztek. A szlovén térségben a 12. században a ciszterci, a bencés és a kartha-30