Hagymás István: Utazások Fellinivel a Zenekari próbára, A nők városába és a Satyricon világába (Pilisvörösvár, 2002)
A nők városa - Cselekmény
valószínűleg unokája lehet. Útravalóul azt az utasítást adja Annának, hogy a rövidebb úton menjenek az állomásra, a folyó felé. Anna a kalapos, fehércsizmás teremtés, egy kukoricáson vezeti át barátunkat, akinek szemmel láthatólag fogalma sincs, hogy hová keveredett. Anna úgy tudja, hogy hatkor van a találka, de hogy kivel és hogy hol kell találkozniuk, arról nem beszél, hanem énekel: "meglátod, ha látod". A kukoricaföld végében egy hatalmas reklámtábla mellett, egy nyitott kocsiban fogadja egy hölgytársaság a vándorainkat, immár az országúton. Az egyik közülük a hasát fájlalja (valószínűleg menstruációja van) s emiatt nem tart a többiekkel, hanem ottmarad az útszélen, görcsbe görnyedve. A fehérszoknyás lányt tehát (Hófehérkének hívják) otthagyják a vérzésével, maguk pedig tovarobognak hősünkkel, közben bőszen szívják a cigarettákat, meg isszák a sört, s ki tudja, talán még kábítószert is élveznek. Nem férhet hozzá kétség, hogy amolyan társadalmon kívüli elemek, hippik, vagy prostituáltak. A makadámút szántóföldek között vezet, s a furcsa társaságot hamarosan utoléri egy sportos személygépkocsi (csak úgy húzza a porfellegeket maga mögött), amelyben hasonszőrű ifjú hölgyek utaznak, s szemmel láthatóan ismeretségben vannak a Snaporast szállító leányzókkal. A két autós hölgytársaság immár együtt halad tovább az egyre inkább elszürkülő, majd elsötétülő, erdős tájon, andalító zeneszókíséretben, egyre révültebben. A koromsötétben szembejövő autó fénye vakítja el látószerveinket, de útitársaink is majdnem karamboloznak azzal a járművel, amelyben kizárólag gyerekek (leánygyermekek) vannak, s akiknek a romlottságához nem férhet semmi kétség: a három autó hölgyei, amolyan országúti diszkopartiba torkolló eufórikus vonaglásokban próbálják meg jól érezni magukat saját bőrükben, a zene, az alkohol és a drogok segítségével. Snaporas szemmel láthatólag csak statiszta ezeken a filmkockákon, tudomást sem vesznek róla a fiatalok. Közben azért haladnak is, s egy leszálló óriásrepülőgép (a sötétben kivilágítva olyan, mint a Tejút oldalnézeti képe) utal arra, hogy a röptér közvetlen közelében visz az út. A kivilágított repülőtér mellett parkoló autók egyikéből valamelyik nő pisztolyt vesz a kezébe és célba veszi a leereszkedő repülőgépet, Snaporas alig tudja kicsavarni a kezéből a fegyvert. Miután hősünk megelégeli ezeknek a rámenős hölgyeknek a társaságát, elhagyja a járművet s gyalog folytatja útját a sötétben, de a három autó, ill. a benne ülő furcsa hölgyek bekapcsolt reflektorokkal követik. Ez a követés egyre inkább üldözéssé fajul, s az immár futólépésben haladó férfit csak a közeli bokrok és fák sejtelmes sötétje, szirénák hangja, 37
