Hagymás István: Utazások Fellinivel a Zenekari próbára, A nők városába és a Satyricon világába (Pilisvörösvár, 2002)
A nők városa - Cselekmény
asszony a számolás közben kihagyja a hatost, a sechs-et (szex!), ugyanis németül tartja nyilván féijurait. Snaporas viszont lehetne a hiányzó hetedik (törpe) is, hiszen maga is felvonul a színpadra a többi férjjel. Egy hatvanéves nő jön a színpadra és bemutat néhány tomagyakorlatot, majd általános tánc kezdődik, keringő... Mindenféle öregasszony jelenik meg és a lábaikat meg a volt és vélt szépségüket mutogatják. Nagy éneklésbe fognak a hölgypajtások, a dal arról szól, hogy a nőnek nincs szüksége a férfira, maguk is megvannak egyedül magukkal... Snaporas végre megtalálja "emberét", vagyis a kucsmás hölgyet, aki levetíti azokat a diákat, amiket korábban készített hősünkről, amint az éppen csókra várt. Lázító beszédet tart Snaporas, és általában a férfiak ellen. A hangosbemondón kihirdetik, hogy egy férfi keveredett ebbe a női világba, aki szaglászik, kémkedik utánuk, ki kell dobni innen. A nők tényleg fellázadnak hősünk ellen és "kifelé" kiáltások közepette fenyegetik a szerencsétlen Snaporast. A csodálkozó és értetlenül bámuló férfit egy nagykeblű nő, mint egy őrzőangyal, kedvesen egy liftbe invitálja, s ezzel Snaporas meg is szabadult a sok, kellemetlen, akadékoskodó hölgy dühétől. A megmentő be is vallja, hogy nem tud ellenállni anyáskodó hajlamának, ezért mentette meg a férfit. Végig raccsolva beszél, ami külön kiemeli anyáskodó karakterét, mintha újszülött csecsemőjéhez beszélne. A liftből kiszálló Snaporast egy kis görkorcsolyázásra invitálják útitársnői. A következő helyszín egy óriási, huzatos tornaterem, a közepén egy korláttal, amely körül egy fekete ruhás hölgy, Gabriella rója a köröket görkorcsolyáján. Gabriella, akinek 300 kör a penzuma, körözését befejezvén ugyanazon a liften távozik a tornateremből, amelyen Snaporas leereszkedett újonnan szerzett nőismerőseivel. Hosszú szőke, göndör hajú teremtés Gabriella, kissé kancsal, virágot (liliom?) tart a kezében. Mielőtt a liftajtó becsukódna, nyelvét kiöltve bandzsít, és eltűnik. Szegény Snaporasnak fogalma sincs, hogy hová keveredett, a kijárat felől érdeklődik. Hirtelen megtelik a terem mindenféle virgonc hölggyel, akik, mintha tűzoltóriadó volna, gyors egymásutánban ereszkednek le egy vékony rúdon az emeletről, de a csigalépcsőn is nagyobb számban nyomulnak lefelé a tornaterembe. A kiképző instruktorasszony a tökönrúgást gyakoroltatja növendékeivel, akik egy kitömött bábun (úgy néz ki, mint egy gatyás tengerészkapitány) ismerkednek meg ennek a műveletnek a mesterfogásaival. Donatella (ő a mentőangyal), miután rásegíti Snaporasunkra a görkorcsolyát, nagyapónak becézi hősünket és egy kis korizásra invitálja a férfit. Szegény "nagyapó" alig tesz meg néhány lépést esetlenül a lábjárművön, máris körbeveszi egy 35
