Hagymás István: Shakespeare-látlatok I. (Pilisvörösvár, 2016)
János király
Újfent nézőpont kérdése csupán, hogy a jog vizén vagy a víz jogán szól-e János, amikor francia földet követel. Tény, hogy mint gyenge uralkodó (vak Nap), nem a tüze erejére, hanem segítőjének, Richárdnak, vagyis a Holdnak vizeket felkorbácsoló energiáira számít. Az ezüst a Hold színe, a medréből kihágó ezüst hullámot ezek szerint szintén Richárd akarata vezérli, végső soron tehát Jánosból Richárd beszél, a Napból a Hold, a jog árvize mögött a Holdat kell keresnünk. Továbbra is a második felvonás második színé ben vagyunk, amikor a békesség kedvéért Lajost és Blankát egy polgár javaslatára Angiers falai előtt házasságra buzdítják: „Polgár: Két ily ezüst ér, ó! ha egyesül, Dicső az, összecsatoló partinak: S két egyesült ér, ily két partja ti Lesztek, királyok, e két fejedelmi Vérnek, ha őket egybeköltitek.” Többértelmű ér szavunk ezúttal a csermelynél kisebb folyóvizet és egyszersmind a véredényt, a vérkeringést vezető csőrendszer egy szakaszát jelöli, vagyis egyszerre külső és belső terek meghatározója. Odakinn a partok, az országok, a földek, a fiatalok testei csatolódnak össze, idebenn az ezüst erek és a bennük folyó királyi vér egyesül. Ismét a föld és a víz a két főszereplő, de ezúttal az elemek békés vegyülésének, alkímiai konjunkciójának lehetünk tanúi. Az ezüst szín itt is árulkodó, azt jelzi, hogy fiataljaink testnedveit most is a Hold ereje árasztja, ömleszti. Érdemes, érdekes (újabb erek) elgondolkodni az „összecsatoló parti” szóösszetételen. A mai szóhasználatban akár esküvőt, házasságkötést, esetleg lakodalmat is érthetünk alatta, tekintve, hogy parti szavunknak van előnyös házasság, mulatság, összejövetel stb. értelme is. Arany János mindazonáltal a part szó többes számú, régies alakját írta le, és az említett erek partjaira gondolt. Arany ereit nem zökkentette ki az idő, maradtak továbbra is ezüstök, de úgy látszik, hogy a partikat már csak külön lábjegyzetben értjük (újabb ér) „Aranyul”... Ugyanennek a felvonásnak ugyanebben a színében közli Fülöp király, hogy a nászünnepély az angiers-i Boldogasszony templomban tartatik: 31