Hagymás István: Shakespeare-látlatok I. (Pilisvörösvár, 2016)
Athéni Timon
mes kiábrándult szellemét, aki se nem égi, se nem földi, képzelt, mégis valós. A Timon név jelentése: a nép fia, a nép férfija, népi ember, vagyis magánember, azaz démosz. Tény, és ezt Shakespeare Plutarkhosz görög történetíró művéből (Párhuzamos életrajzok) ki is olvasta, hogy Antonius az actiumi csatavesztés után valóban kiábrándult, mert mindenki elhagyta. Ezért „elbujdosott” és Pharos közelében egy tengerben feltöltött gáton házat épített magának, és ott élt, elmenekülve az emberektől. Kijelentette, hogy minden vágya az, hogy Timonhoz hasonlóan éljen, mert barátai hozzá is igazságtalanok és hálátlanok. Emiatt vált bizalmatlanná és barátságtalanná mindenkihez. Shakespeare-nek ezek szerint Antonius sugallta, hogy maga is „párhuzamos életrajzot” újon egy elképzelt athéni Antoniusról, aki magánember, és egy másik Antoniusról, aki római hadvezér és páratlan pár Egyiptomban. Ugyanezt elmondhatjuk Athéni Timonról is, aki viszont kereken 400 évvel Antonius előtt élt a peloponnészoszi háborúk idején, az ókori Görögországban, de Shakespeare előrehozta az időben, i. e. 431-ből i. e. 31-be, hogy mint Antonius előképét felvillantsa előttünk, meghagyván természetesen annak, aki, vagyis mogorva embergyűlölő, furcsa Athéni Timonnak. Plutarkhosz, Shakespeare kútfője azt is tudni véli, hogy Timon mogorvasága ellenére mégiscsak fenntartott némi kapcsolatot két további athéni illetőségű, magához sok tekintetben hasonló „figurával”: Alkibiadésszel és Apemantusszal. Alkibiadészt a „hivatalos történettudomány” is számon tartja mint államférfit, szónokot, hadvezért (élt i. e. 450-404), aki prominens arisztokrata családból származott és apja halála után Szókratész, a híres görög filozófus lett a nevelője, Periklész, a legismertebb görög politikus pedig a gyámja (egyben nagybátyja is). Alkibiadésztól származtatják az athéni demokráciát is, noha elbizakodott, könnyelmű, gyenge erkölcsű, nagyravágyó, féktelen és árulásokra hajlamos volt, de ragyogó szellem és kitűnő testfelépítés jellemezte, maga is olyan volt, mint a demokrácia. Részt vett a peloponnészoszi háborúkban, hányatott-kalandos élete során megélte azt, hogy Athénben halálra ítélték, vagyonát elkobozták, majd idővel feloldották ellene a halálos ítéletet és visszaadták vagyonát, miután a spártaiak ellen az athéni hajóhad élére állt. Később, ahogy előfordult tőle a hadiszerencse, újfent kegyvesztett lett hazájában, számkivetve Trákiában ölték meg stb.... Shakespeare szokásához híven ezúttal is az idővel játszik, amikor Timonba vetíti Antoniust. Korban ugyan visszamegy 400 évet (i. e. 135
