Bence Lajos: Identitás és entitás - Pannon tükör könyvek (Zalaegerszeg - Lendva, 2005)
A XVI. századi irodalom és nyomdászat
séges részletezni. Rajta kívül Ráskai Gáspár, II. Lajos belső embere is megfordult errefelé, s itt írta az 1551-52-es esztendő fordulóján egyik legfontosabb müvét „Egy szép história az vitéz Franciscoról és az ő feleségéről“ címmel. A kalandos história 675 verssora szépirodalmi alkotás, elsősorban szórakoztató jellegű mű, de tartalmaz több erkölcsi tanítást is. A régi magyar irodalomtörténet a 16. századi magyar széphistória-irodalom a „Vitéz Francisco“ meséjét egyik legkedvesebb alkotásának tartja. Irodalomtörténeti jelentőségét Horváth János abban látja, hogy a szórakoztató jellegű művel a szerző szélesebb olvasótábort céloz meg, a török ill. délszláv hatáselemekről pedig megállapítja: a Lendván tartózkodó Ráskai helyben hallhatta a délszláv változatból ismert mesét, és helyezte át magyar környezetbe (TANTALICS 1988, 20.). Az 1550-es években újabb irodalmi müvek születtek Lendván, Tőke Ferenc protestáns pap és tanító művei, aki 1553 és 1556 között két verses művet is alkotott itt. S míg Ráskai művéről nem, addig Tőke vallásos témájú műveiről, tanító célzatú költeményeiről elmondhatjuk, hogy már az új vallás, a reformáció jegyében fogantak. Az első a Spira históriája címmel is emlegetett „Az Istennek röttenetes haragjáról“ 1553-ban készült el. Ebben az inkvizíció nyomására „elkárhozott“ református Spira Ferenc történetét meséli el. Tőke már „az kárhozandókról való bánatjában“, a „visszhavonó néppel való vergődésben“ szerzi verses históriáját, kegyetlen kínnal és pokollal fenyegetve a meghátrálókat, akik az „igaz hitet“ eldobják vagy eltitkolják (BENCE 1966, 72-73.). Másik - irodalomtörténeti szempontból is jelentősebb - históriás éneke a latin címet viselő História obsidevnis ... Insulae Sziget (Sziget ostroma), Szigetvár sikertelen, 1556. évi török ostromát írja le, melyben a maréknyi várvédők serege Horváth Márk kapitány vezetésével hősies helytállásról tesz tanúbizonyságot. „A friss történelmi példa feldolgozása tulajdonképpen csak ürügy volt arra, hogy a protestantizmus megszilárdítását a török hódításokkal hozza kapcsolatba. Ezt úgy magyarázza, hogy hitetlenségünk miatt büntet bennünket az Isten a török rabigával“ - írja Tantalics Béla a műről (TANTALICS 1988, 18-19.). Klaniczay Tibor Zrínyi csaknem egy évszázaddal később írott remekművének, a Szigeti veszedelemnek a vizsgálatakor kifejti: Tőke művében „a Zrínyi eposz némely eszmei mondanivalója már megfogalmazódott“ (TANTALICS 1988, 20-21; KLANICZAY 1964, 91-121.). Irodalomtörténeti közhelynek számít, hogy Zrínyi a nemzeti összefogás reményében írta meg alkotását 1645/46 telén. Tőke müvében is összekovácsoló erőnek számít az az erkölcsiség, amely a számbeli fölényt ellensúlyozni tudja. A végvári élet ábrázolásában Tőke műve Balassi és Zrínyi e témában 45
