Bence Lajos: Identitás és entitás - Pannon tükör könyvek (Zalaegerszeg - Lendva, 2005)
A kétnyelvű oktatás problémái Szlovéniában
A későbbi szakaszban a magyar nyelv tekintélye már nem csak a többségi nemzet gyermekeinél csökkent, hanem a kisebbségi érzés kialakulása következtében a magyar gyermekeknél is. A magyar nyelv presztízsének romlását pedig nagyfokú identitásvesztés-identitás-zavar kísérte. Ez az összetett probléma még a nyelvhasználatnál és a nyelvi egyenlőség fokozatos megszűnésénél is súlyosabb gond, hiszen szinte észrevétlenül játszódik le. Ebben nagy szerepük volt a rossz és gyatra fordítású tankönyvek mellett a Vajdasági Tartományból behozott tankönyveknek is. Ezekben a később „nagyszerb“ megalomániába átcsapó közös Jugoszláv eszmeiség“ nyomai fedezhető fel már a 80-as évek elején. Ez abban nyilvánult meg, hogy a magyar irodalmi tankönyvekből lassan kiszorultak a magyar irodalom klasszikus alkotásai, helyüket pedig fokozatosan a jugoszláv népek és nemzetek irodalmi szemelvényei foglalták el. Az effajta szemlélet ellen lázadtak fel a 80-as évek közepén szlovén oktatásügyi dolgozók - az „alaptantervet“ ugyanis a szerb központú hatalom a köztársaságokra is ki kívánta terjeszteni. Külön tanulmányt érdemelne az 1981-től bevezetett szakirányú oktatás, amelyet hibái és ellentmondásai miatt akkor már a Vajdaságban és másutt is elhagyásra kárhoztattak. Ez a kétnyelvűségen belül az anyanyelv oktatását éppen annyira nem tartotta fontosnak, mint az általános iskola felső tagozataiban. Ugyanakkor „nagy hangsúlyt helyezett“ minimális heti óraszámban a magyar nyelvnek mint a környezet nyelvének az oktatására. Csak zárójelben jegyezzük meg, hogy a szakirányú oktatásnak mint felesleges, mihaszna dolgot még az érettségit is sikerült eltörölnie. Későn jött reform - záró gondolatok Az első lényegi változás a kétnyelvű pedagógiai gyakorlatban a rendszerváltással következett be. Az 1990/91-es tanévtől a kétnyelvű általános iskolákban és az egyetlen ilyen jellegű középiskolában az eddigi vegyes csoportokban folyó magyar nyelvtanítás egységes magyar, illetve szlovén csoportokban történik. A magyar nyelvnek, mint a környezet nyelvének a tanítása (a vegyes házasságokból származó gyerekek mintegy 1/3-a is idejár) is módszeresen folyik. Ezzel azonban még korántsem oldódott meg a kétnyelvű oktatás sorsa. Továbbra is hiányoznak a megfelelő tankönyvek. Ugyanis 1990-től többnyire az anyaországból behozott tankönyvekből tanítják a magyar nyelvet és irodalmat. Azt, hogy az utóbbi időben a kétnyelvű oktatás közel négy évtizedes eredménytelenségét hangoztató nézetek kapnak erősebb hangot, a nagyfokú, lépten-nyomon előbukkanó, a közéletben és az iskolában egyaránt tapasztalható 36