Bence Lajos: Identitás és entitás - Pannon tükör könyvek (Zalaegerszeg - Lendva, 2005)

Konok ikonok könyve (Halász Albert verseiről)

sötét középkort hivatottak szimbolizálni, sokkal inkább a korra rárakódó TITKOT, amelynek megfejtésére vállalkozik a festő. Más szempontból azt a történelmi korszakot mintázza meg, amelynek történelmi jelen idejében olyan jól ismert piktor és építész működött, mint Johannes Aquilla (Aquilla János), akinél - a gondolati ív bezárásaként - érdemes egy kicsit elidőzni. A radkersburgi születésű piktor fiatal korában bizonyára megfordult Itáliában is, s bár nem számítható a XIV. századi festők élvonalába, szerepe művelődéstörténeti szempontból mégsem lebecsülendő, hisz a középkori egyetemes kultúrát közvetítette a pannon térségbe. Nyugtalan személyiség lehetett művészi elhivatottsággal megáldva, keze nyomán pedig olyan munkák születtek, mint a bántornyai (Turnišče) templom freskói, a magyarországi Velemér kápolnában található freskók, vagy a mártonhelyi (ma: Martjanci) templom építése és a legsikeresebb freskók elkészítése ugyanitt.

Végezetül ejtsünk még néhány mondatot a Reinkarnáció című installációról is, melyet a festő az előzővel együtt állított ki Szombathelyen és Pécsett. A szemekből összeállított fekvő kereszt már általánosabb mondanivalót hordoz. A kikerülhetetlen végzetszerüség és a sötét színek itt is komor hangulatot árasztanak. A zöldellő ádventi búza azonban a feltámadás reményét hivatott jelezni, és ez némi vigasszal mégiscsak kecsegtet, a művészre pedig - eljutván a letisztultabb, absztrakt formai kísérletekig - még sok új és izgalmas feladat vár!

(1992. március-szeptember)

128