Bence Lajos: Identitás és entitás - Pannon tükör könyvek (Zalaegerszeg - Lendva, 2005)

A szlovéniai magyarság

kitérő, átfogó stratégia kidolgozását.5 Hogy mennyire volt indokolt az alkotó jellegű együttélés hangoztatása, azt a délszláv válság és az új demokráciák kísérő jelenségeként szinte kötelező jelleggel fellépő többségi nacionalizmusokon és a nemzeti türelmetlenségen mérhetjük le, melyek elfojtani látszanak minden magyar jellegű kezdeményezést. Ha csak a délszláv válság boszniai utóhatását figyeljük a több százezres nagyságrendű emberáldozattal, akkor elmondhatjuk, hogy a szlovén kisebbségpolitika mindenképpen sikeres volt. Ha a magyar kisebbségi politikát vesszük górcső alá, már korántsem ilyen megnyugtató a válasz. A rendszerváltás után - a magyarságot ért támadásokból kifolyólag - olyan vélemények is elhangzottak, miszerint a rossz nemzetiségi politika feláldozta a kétnyelvűség és az együttélés oltárán az itteni magyarságot. Ráadásul még az alapvető együttélési normák sem alakultak ki. A nagyszámú horvát és jugoszláv telepes által időközben multinacionálissá vált „kétnyelvű“ területen újra feszültségforrásként jelentkeztek a II. világháborús magyar bűnök, a kitelepítések emlékei, a múltbéli beidegződések, amelyek feltételes reflexként törnek felszínre. így becsapottnak érzi magát mind a többség, mind a kisebbség.

2. Oktatási helyzetkép 1996-ban

Az iskoláskor előtti nevelő-oktató intézmények kötelező látogatása a kétnyelvű oktatásra való előkészítés miatt a kétnyelvű területeken két évig tart. Az iskolára való felkészítés nevelői programja 1982-től folyik szervezetten. Minden nevelői tevékenység két nyelven folyik. A másik nyelv könnyebb elsajátítása céljából - 4 éves kortól napi 30 percben - két óvónőt foglalkoztatnak egy-egy óvodai csoportban. A nemzetiségileg vegyesen lakott területen a Lendva, illetve Pártosfalva központú nevelő-óvó intézetek hatáskörében jelenleg 10 területi, lényegében falusi óvoda működik. A lendvai intézet Völgyifaluban, Petesházán, Gyertyánosban, a Nafta-telepen, Hosszúfaluban, Göntérházán és Dobronakon; a pártosfalvi pedig Szentlászlón, Hodoson és Domonkosfán működtet óvodát. A gyermekek száma 400-500 körül mozog.

Muravidék vegyesen lakott területén jelenleg négy központi kétnyelvű általános iskola működik. Az 1994 őszén alakult új Lendva Község területén a központi 1. számú Kétnyelvű Általános Iskola és kirendelt tagozatai (Gyertyánosban, Völgyifaluban, Csentében és Petesházán) mellett Dobronakon és Göntérházán működnek kétnyelvű általános iskolák. Az őrségi, egykor Vas megyéhez tartozó részen (Goricskó vagy Dombvidék) részen, az egykori Muraszombati járáshoz tartozó területen az új közigazgatási átszervezés óta a Marácfürdő Községhez (Moravske Toplice) tartozó Pártosfalvi Kétnyelvű