Bence Lajos: Identitás és entitás - Pannon tükör könyvek (Zalaegerszeg - Lendva, 2005)

Konok ikonok könyve (Halász Albert verseiről)

nyezésére. Ezúttal az ausztriai Karintiában (Alsó-Ausztria) élő szlovén kisebbség írói és a Szlovéniában élő - ugyancsak a kisebbségi státuszban lévő - magyar költők mutatkoznak be mindkét nyelven. Az effajta írói-költői seregszemle, az esztétikai mellett másfajta vizsgálódásnak is tág teret nyitott. Erre vállalkozik Fehér Ferenc vajdasági magyar költő és irodalmár, A délvidéki irodalom - ezen belül a muravidéki irodalmi megnyilvánulások - értője ismerője és számon tartója, amikor néhány évvel az antológia megjelenése után példaértékűnek minősítve a nem mindennapi kezdeményezést.

A 70-es évek végén, mint már említettük, látszólag pangás állt be a szlovéniai magyar irodalomban. Ekkor jelentkezett a Vajdaságból még a 60-as években idetelepült és a Népújság hetilapnál újságírói állást betöltő Báti Zsuzsa (Báti Koncz Zsuzsanna), akinek 1979-ben jelent meg kötete az újvidéki Forum kiadónál Útravaló címmel. Az irodalmi élet mozgalmaitól eddig távol lévő és nagy ritkán megszólaló költő ekkor egy egész kötetnyi szerelmi témájú verssel kopogtatott be a muravidéki kiadóházba. Az említett versfüzért tartalmazó kötet még az év folyamán megjelent Kettőnk évszakai címmel.

Ugyancsak a Vajdaságból érkezett - müncheni, illetve Nova Gorica-i kitérővel - az emigrációban eltöltött csaknem egy évtizedes írói-szerkesztői tapasztalatok birtokába Muravidékre Sz. Kanyó Leona, aki 1980-ban jelenteti meg Fenyőm tüskéi alatt című verseskötetét. Ezt változóan sokszínű téma- és gondolatgazdagság jellemzi.

E sorok írójának egy évvel később, 1981-ben adták ki első verseskötetét Szíves szívtelen címmel. Előzőleg verseivel és kritikai írásaival már a 70-es évek közepétől jelentkezett a Naptárban és a Népújságban.

A 80-as évek is az útkeresés és a viták, valamint a minőségért vívott küzdelem jegyében teltek. Ekkor jelent meg Rozsmán Erzsébet munkásköltő (a kifejezés magától a szerzőtől származik - B.L.) Vallomások című verseskötete. A kötet létrejöttéből és a körülötte kirobbant vitákból ma már többfajta következtetés is levonható. Egyik politikai vonatkozású, és figyelmeztetésül szolgált a magyar kisebbségi politikai szerveknek, tekintettel arra, hogy az irodalmat érintő, a magyar nyelvű kiadványok sorsát illetően több beleszólási jogot, irányító-szervező feladatot is át akarnak vállalni. Az íróknak pedig jó tanulságul szolgált arra, hogy függetleníteniük kellene magukat a kiadótól és az előbb említett politika befolyása alól, magyarán, elérni azt, hogy az irodalom és a róla hozott döntések joga elsősorban az írók kiváltsága legyen. Fontosnak tartottuk a fentieket elmondását több szempontból is: egyrészt ez irodalmunk szabadságharcának egy fontos fejezete, másrészt pedig betekintést engednek abba a lázas igyekezetbe, amely a Szlovéniai Magyar írócsoport

111