Bence Lajos: Identitás és entitás - Pannon tükör könyvek (Zalaegerszeg - Lendva, 2005)

Konok ikonok könyve (Halász Albert verseiről)

Koncz Zsuzsával és Sz. Kanyó Leonával bővült a sor, a nyolcvanas évektől pedig Szabó József útirajzaival és novelláival, Utroša Gabriella tanulmányaival és kisprózájával, valamint Rozsmán Erzsébet verseivel egészül ki, s még sorolhatnánk a nevek sorát.

Az új irodalmi nemzedékek megjelenése kétségtelenül magával hozta a horizont tágulást és a műfaji sokszínűséget is. Ezek közül később önálló kötetek birtokosai lettek, voltak azonban olyanok is, akik később felhagytak az írással, vagy tudományos munkával kezdtek foglalkozni.

A Naptár azonban nemcsak az irodalom területén vált maradandó értékek átmentőjévé, szakfolyóirat híján a tudománynak is fóruma lett. A kétnyelvűség és a nemzetiségi politika gyakorlati fejleményeinek alakulásával foglalkozó írásokon kívül legfőképpen a terület kulturális hagyományainak a feltárását hangsúlyozta.

Dolgozatunk nem volna teljes, ha néhány kiemelkedő szerzőt és tanulmányt nem említenénk meg a hosszú sorból, természetesen a teljesség igénye nélkül szakterületenként, amely igen széles skálán mozog a nyelvészeti tanulmányoktól a néprajzig. Olyan szerzőkre és tanulmányokra gondolunk itt elsősorban, mint Kaszás József a muravidéki helységnevekkel foglalkozó munkái,vagy Guttmann Miklós és Bokor József a nyelvhasználattal és a nyelvműveléssel foglalkozó tanulmányai. De olyan híres magyarországi nyelvészek is vendégeskedtek a Naptárban mint Lőrincze Lajos vagy Grétsy László. A XVI. századi lendvai nyomda jelentőségével s annak termékeivel kimerítően foglalkozott Tantalics Béla, Németh József és Csáki S. Piroska. Muravidék néprajzára és a régészeti kutatások eredményeiről Vlasta Koren, Dušan Rešek, Irena Šavel és Penavin Olga tett közzé hosszabb-rövidebb írásokat. A hazai szerzők közül Hajós Ferenc és Varga Sándor a nemzetiségi politika egy-egy aktuális kérdésével foglalkozott, Varga József a Muravidék nyelvjárási jelenségeinek feltérképezésével nyitotta meg nálunk a nyelvjárás kutatást, Pozsonec Mária pedig a muravidéki magyar szólásokból és közmondásokból gyűjtött össze egy csokorra valót.

Ünneprontás nélkül még néhány megjegyzés

Nem tűnik talán ünneprontásnak, ha befejezésül néhány hiányosságra is rámutatunk. A Naptár főleg az elmúlt tíz év alatt sokszor állt a politikából beáramló, legtöbbször oda nem illő viták kereszttüzében. Legtöbbször a kalendáriumi jelleget visszasirató, a példányszámcsökkenést a színvonal emelésnek a számlájára író, rövidlátó vélemények voltak a leghangosabbak. S hogy sikeresen túljutott az akadályokon, mi több, évről évre szemléhez méltó tartalom-102