Kercsmár Rózsa: Kihűlt a ház melege (Lendva - Győr, 1996)

Itt voltak az oroszok

apám beszaladt a hangoskodásra, a katonáknak már hűlt helyük volt. Eltűntek a bögrével együtt. Gyorsan összekapkodtuk a pincébe szánt dolgokat, apám gondosan bezárta a házat, és máris szaladtunk vissza a búvóhelyünkre. Közben apám pirongatta anyámat, hogy a katonákkal a jövőben semmilyen körülmények között se ellenkedjen, mert agyonlőhetnek bennünket. A pincében aztán mindenki beszámolt az élményeiről. Egyébként a legtöbbször csendesen üldögéltünk, hogy a katonák ne találjanak ránk. Féltünk. Az asszonyok a rózsafüzért morzsolva imádkoztak. Egyszercsak furcsa beszéd hallatszott le hozzánk.- Ezek nem németül beszélnek - mondta az egyik szomszéd.- Persze hogy nem, hanem oroszul - mondta a másik.- Fel kellene menni, de csak a férfiaknak, mert az asszonyokat hátha megerőszakolják - mondta Jancsi bácsi, akinek szemrevaló felesége volt. Amikor elcsendesedett az udvar, a férfinépség sorjában kisurrant a pincéből, de úgy, hogy a jövevények ne vegyék észre, honnan kerültek a világosságra. Ekkor már majdnem minden házból az utcán voltak a férfiak. Volt, aki azt mesélte, hogy a Mura felé menekülő német katonák közül nagyon sokan a folyó innenső felén lévő feneketlen mocsárban elmerültek.- Ezeket már örökké sirathatja a családjuk - mondogatták.

43