Kercsmár Rózsa: Kihűlt a ház melege (Lendva - Győr, 1996)

A csomag

dezte: Miért sír, anyikám? Mi baj történt? - Semmi, kisfiam, te csak aludjál szépen. Az asszony csende­sebbre fogta a sírást. Morzsolta az olvasót, sóhajto­zott, a könnyei pedig csak úgy peregtek. A gyerek ismét az anyjának szögezte a kérdést:- Mi a baj, anyikám? Mondja el nekem, én már nagy vagyok. Meg api is azt mondta, hogy nekem kell most magára vigyáznom.- Aranyos vagy, gyerekem. De senki sem tud most rajtunk segíteni. Nincsen pénzünk. A Julinak nem küldhetjük el a csomagot. Mély csend támadt. Annust már majdnem el­nyomta az álom. A kis Tibor hirtelen felugrott az ágyban, és elkiáltotta magát:- Anyikám, gyorsan keljünk fel! Reggelre csiná­lunk pénzt.- Hogyan, te kis bolondom?- Úgy, hogy a felfűzött piros paprikát ledarál­juk, és eladjuk keresztpapa boltjában. így is történt. A kamrában koszorúba fiűzött piros paprikát Annus megtörölgette, kifejtette belőle a magot, a darálóba rakta, a kis Tibor pe­dig boldogan hajtotta a darálót. A kisebbik szitán át is szitálták. Megtelt vele a tál. Reggel kézen fog­va, várakozással feltöltődve igyekeztek a boltba. A boltos, a keresztapa meg is dicsérte a keresztfiát, amikor elmesélték, hogy az ő ötlete volt a pénz­szerzésnek ez a lehetősége. Tibor jutalmul még egy nyalókát is kapott az édesanyjától. Újévre Sza­badkára is megérkezett a csomag. 29

Next

/
Thumbnails
Contents