Kercsmár Rózsa: Kihűlt a ház melege (Lendva - Győr, 1996)

Herbárium

Az ebéd még egy kicsit meleg volt. Kezet mosott, a szeméből kimosta a fáradtságot, evett, és örömmel ment szülei után, mert tudta, hogy elmesélheti az átélteket. Először apját csókolta meg, édesanyját is megölelte, az öccsével pedig játékosan megbokszolták egymást. Felejthetetlenek voltak ezek a találkozások. A szeretettől, az egymáshoz való ragaszkodástól csillogtak.

Tisztelettel és szeretettel gondolt vissza tanáraira is. Bármilyen megbízatást kapott tőlük, szívesen teljesítette. Szünidei feladatként különleges növényeket kellett gyűjteni, majd lenyomtatni, hogy az új tanévben megállapítsák a nevét, értékét, tulajdonságait. Betévedt hozzá az egyik iskolatársa. Az ő javaslatára a szőlőhegyet vették tervbe. Juli kissé csodálkozott, miért kínálkozott Jani a gyűjtésre. Mindegy - gondolta.

Egy szép napon a cekkert a kerékpárra akasztva elindult a cél felé. Megbeszélték, hol találkoznak. Juli kerékpárját a faluszéli háznál hagyták, és irány a domb. Egymás mellett haladva jelentéktelen dolgokról beszélgettek. Érződött bennük a feszültség. Többször egymásra néztek. Juli gyorsan lesütötte a szemét. Furcsa érzés kavargott benne. Egy kapatosabb parthoz érve Jani feléje nyújtotta a kezét. Mintha elektromos áram ütötte volna meg. Ilyent még sohasem érzett, pedig már járt fiúval. Ez lenne az igazi szerelem? - csapott át az agyán. Amikor Jani magához ölelte, remegést érzett a térdeiben. Alig állt a lábán.

20