Zágorec-Csuka Judit: A fény győzelme (Pilisvörösvár, 2015)

Tizenharmadik levél: Nem történt meg a csoda

horvát politikusa és katonája volt. Ami pedig még figyelemre méltóbb: az 1664 eleji téli hadjáratban 13 ezer magyarhorvát katona mellett a mintegy tízezer főnyi német-osztrák ármádiát is rábízta a bécsi hadvezetés, ami elsősorban azért történhetett meg, mert a császári udvarban is megbíztak benne, sőt elismerték hadvezéri képességeit, katonai szakértelmét és rátermettségét. Az újabb kutatások megcáfolták azt a korábbi elképzelést, miszerint Zrínyi Miklós a Habsburgok ellenére vagy tőlük függetlenül akarta volna felvenni a kesztyűt a törökkel szemben. Noha voltak komolyabb vitái a császári udvarral, Zrínyi Miklós alapvetően mindvégig lojális maradt mind az uralkodóhoz, mind a magyar és a horvát rendi nemzethez. A téli hadjáratnak pedig nem utolsósorban az volt a legfőbb jelentősége, hogy 1664 tavaszán magára, azaz a Dél-Dunántúlra vonta a Bécs ellen készülődő török fősereget, és így közvetett módon megmentette Magyarországot. Amennyiben ugyanis a jelentős túlerőben lévő török ekkor a Duna mentén lendül támadásba, az oszmán-Habsburg békét bizonyosan nem Vasváron, hanem feltehetően Bécs alatt kötötték volna meg.

Zrínyi Miklós hadtudományi műveiben számot vetett a helyzettel, gyakran reális diagnózist adott, és ostorozta a nemzet hibáit, hiányosságait: a parlagi tanulatlanságot, restséget, közönyt, üres, teljesítmények nélküli hivalkodást, önzést, irigységet, széthúzást, gyűlölködést. Ezzel megnyitotta hosszú sorát azoknak a magyar íróknak és költőknek, akik utóbb újra és újra megpróbálták a valósággal és saját hibáival való reális szembenézésre bírni nemzetüket. Berzsenyitől és a Himnusz költőjétől, Kölcseytől, a legnagyobb magyaron, Széchenyin és Arany Jánoson át Ady Endréig.

Zrínyi Miklós írásainak szenvedélye, heves indulatai ugyanakkor azt is jelzik, hogy maga is tisztában volt azzal: messze még a „ magyar romlás századának” vége, érzékelte a megoldatlan, sőt sokszor megoldhatatlan problémákat és féltette nemzetét. Kudarcként élte meg, hogy lényeges területeken nem tudta se a magyar, se a horvát vagy éppen a bécsi viszonyokat megváltoztatni. Politikai és irodalmi tevékenysége miatt kijelenthető, hogy noha Zrínyi Miklós a ma91