Göncz László - Nagy Zoltán: Őrségi végeken (Lendva, 1998)
Göncz László: Őrségi végeken / Na robovih Őrséga
rűbb az önkormányzati egység fogalom használata. Az új önkormányzati egység központja a Hodos szomszédságában lévő szlovén falu, Salovci lett, ott kezdte meg működését az önkormányzati hivatal is. Az önkormányzati egység nem jelenti ugyan a szlovéniai rendszer legkisebb sejtjét, ezért szükséges hangsúlyozni, hogy a magyarlakta őrségi vidéken - legkisebb önkormányzati alapegységként - két helyi közösség jött létre. A hodosi helyi közösségbe Hodos és Kapornak falvak tartoztak, a domonkosfai helyi közösség viszont csak magára Domonkosfa falura korlátozódott. Jelentősebb döntéshozatali jogköre azonban mindenképpen az önkormányzati egység tanácsának van, amelynek tagjait a helyi közösségek területéről választják meg. A nemzetiségileg vegyesen lakott területen - a törvény értelmében - minden önkormányzati egység tanácsába két ún. külön státusú nemzetiségi képviselőt is be kellett választani. Az önkormányzatokról szóló törvény és az őshonos nemzeti közösségekről szóló törvény értelmében, a Hodos-Salovci önkormányzati egységben is megalakult a Magyar Nemzeti Önigazgatási Közösség Tanácsa, amelynek tagjai a három magyar falu megválasztott képviselői lettek. A testületnek közvetlenül tagjai lettek az önkormányzati tanács külön státusú magyar nemzetiségi képviselői is. Ez a testület rendszeresen bekapcsolódott a ma-sednja slovenska vas, kjer je začel delovati tudi občinski urad. Občina sicer ne predstavlja najmanjše celice slovenske ureditve, zato je potrebno poudariti, da sta na madžarsko naseljenem delu Orséga kot najmanjši samoupravni osnovni enoti nastali dve krajevni skupnosti. V krajevno skupnost Hodoš spadata vasi Hodoš in Krplivnik, krajevna skupnost Domanjševci pa je omejena zgolj na vas Domanjševci. Pomembno vlogo pri odločanju ima občinski svet, katerega člane izvolijo na območju krajevnih skupnosti. Na narodnostno mešanem območju je treba v skladu z zakonom v vsak občinski svet izvoliti tudi dva predstavnika narodnosti, ki imata poseben status. V skladu z zakonom o lokalni samoupravi in zakonom o avtohtonih narodnih skupnostih so tudi v občini Hodoš-Salovci ustanovili Svet madžarske narodne samoupravne skupnosti, katerega člani so postali izvoljeni predstavniki treh madžarskih vasi. člana sveta sta neposredno postala tudi predstavnika madžarske narodnosti s posebnim statusom. Svet se je redno vključeval v reše-8
