Göncz László - Nagy Zoltán: Őrségi végeken (Lendva, 1998)
Göncz László: Őrségi végeken / Na robovih Őrséga
Őrségi Na robovih VÉGEKEN ŐRSÉGA Az Őrség sajátos néprajzi-földrajzi tájegység szelíd lankáival, erdőkkel dúsan borított vidékeivel, vadregényes zugaival, jókedvű, ízes magyar nyelvet beszélő lakóival. A történelmi Őrség az egykori Vas vármegye déli-délnyugati térségében terült el, manapság azonban (1920 után) a tájegység legnyugatibb települései Szlovéniához tartoznak. E tájékoztató Domonkosfa (Bükalja), Domafölde (közigazgatásilag ma Kapornakhoz tartozik), Hodos és Kapornak településekkel, azok múltjával és jelenével foglalkozik, azonban értelemszerűen tárgyalja az Őrség egészére vonatkozó néprajzi, történelmi, szociográfiai, vallási és egyéb jellemzőket is, hiszen azok ismerete nélkül számos tekintetben érthetetlenné válna az említett néhány falu bemutatása is. A tájékoztató jellege, terjedelme ugyanakkor meghatározza, hogy a legtöbb kérdésben csupán ízelítőként szolgál, teljességre megírása és szerkesztése során nem törekedtünk. Őrség je specifična etnografsko zemljepisna enota z blagimi pobočji, gozdnimi predeli, romantičnimi kotički in dobrovoljnimi prebivalci, ki govorijo sočen madžarski jezik. Zgodovinski Őrség se je razprostiral na južnem in jugozahodnem delu nekdanje Železne županije (Vas vármegye), danes (po 1920) pa najzahodnejša naselja te pokrajine spadajo k Sloveniji. Pričujoče pisanje se ukvarja z naselji Domanjševci (Bükalja), Domafölde (upravno spada danes h Krplivniku), Hodoš in Krplivnik, z njihovo preteklostjo in sedanjostjo, toda smiselno obravnava tudi etnografske, zgodovinske, sociografske, verske in druge značilnosti, ki veljajo za celotni Őrség, saj bi brez njihovega poznavanja tudi predstavitev omenjenih vasi postala v mnogih pogledih nerazumljiva. Značaj in obseg pisanja pa hkrati določata, da večina vprašanj velja le kot pokušina, med pisanjem in urejanjem se namreč nismo trudili za popolnost. 3
