Göncz László - Nagy Zoltán: Őrségi végeken (Lendva, 1998)
Dr. Nagy Zoltán: Történelmi áttekintés / Zgodovinski pregled
Hodoš Árpádkori temploma ma nincs meg, elpusztult. Azt azonban tudjuk, hogy az 1618. évi zsinat a vízlendvai egyházmegyébe sorolta az akkor még református hodosi gyülekezetét templomával és paróchiájával együtt. 1732-ben már az evangélikussá lett gyülekezettől veszik el a kulcso-A MAI HODOSI TEMPLOM A MÚLT SZÁZADBAN ÉPÜLT, KLASSZICISTA STÍLUSBAN, OLTÁRKÉPE AZ UTOLSÓ VACSORÁT ÁBRÁZOLJA. kát a Vas vármegyei német segédcsapatok, az Őrség más református templomainak erőszakos elfoglalásával egyidőben. Ennek ellenére az itt élő családok az árvaság korában (1732-1783) is ragaszkodtak a vallásukhoz, így az őrségi egyházmegye településeinek jó része megmaradt protestáns hitében a “Tótság” magyar falvaival együtt, mely alól kivételt az Őrség keleti szélén fekvő Szaknyér, és a nyugati peremen elhelyezkedő Hodos, Kapornak és Bükalja ágostai hitvallású falvai jelentettek. Rajtuk kívül a “vendek” mind evangélikussá váltak, s megmaradtak e vallásban napjainkig. Cerkve na Hodošu iz obdobja Árpádov ni več. Vemo pa, da jo je sinoda leta 1618. uvrstila v jurijsko škofijo, skupaj s cerkvijo in parohijo tedaj še reformatorske verske skupnosti na Hodošu. Nemške pomožne čete Železne županije leta 1732 Današnja cerkev na Hodošu je bila ZGRAJENA V PRETEKLEM STOLETJU V KLASICISTIČNEM STILU, NJENA OLTARNA SLIKA PRIKAZUJE ZADNJO VEČERJO. vzamejo ključe evangeličanski verski skupnosti hkrati z nasilno zasedbo drugih reformatorskih cerkva Órséga. Kljub temu so se tukajšnje družine tudi v času “osirotelosti” (1732- 1783) oklepale svoje vere, tako da je dobršen del naselij škofije Őrséga ostal pri svoji protestantski veri skupaj z madžarskimi vasmi “Tótsága” (Slovenske krajine), z izjemo Szaknyéra, ki leži na vzhodnem robu Őrséga in Hodoša, Krplivnika ter Bükalja (Domanjševcev) na zahodnem robu, kjer je prevladovala avguštinska veroizpoved. Z omenjeno izjemo so vsi “Vendi” postali evangeličani in so to ostali vse do danes. 25
