Hradil, Jože - Bence Lajos (szerk.): Összhang. Hat mai karintiai szlovén költő (Ljubljana, 1981)

Sz. Kanyó Leóna

ANYÁM ÖRÖKÉLETÜ

Anyámat valaki megrabolta, nem találja szíve kincseit: célok, vágyak, hitek zsombékjában — amiket egymásra szórt hamarjában, hogy összekovácsolja terveit.

Egymagában üldögél estelente, számolgatja, ami elveszett.

Idézget minden csacska apróságot, karján ringatja az egész világot, míg szálazgatja az éveket.

Beteg a fia? Bajban van a másik? Lánya ugyan mit ír? Merre jár? Egybeszed-markol kilométereket, hogy magánál tudjon három gyereket, mert selzedte őket a világ.

Ki magot ültet, megmarad a lelke: virágban és fában él tovább.

Így lesz az én anyám örökéletű, a sok elvetett mag, virág, bokor, fű megőrzi a lelke illatát.

128