Kaszás József: A szlovéniai Lendva (Lendava) környékének helynevei - Magyar névtani dolgozatok 134. (Budapest - Lendva, 1995)
Bevezetés
központtá fejlődő Lendvára járnak sokan dolgozni, de még most is elég sok embert foglalkoztatnak az itt levő óla j feldolgozó ipar is. Távolabbi vidékekre inkább csak a fiatalok közül vándorolnak el. Továbbá jelentős még az a veszteség, amely az iskoláztatás révén és után bekövetkező elköltözésekből származik, bár a vidék ipari fellendülése az ellenkező irányú folyamatot is egyre erősebbé teszi. A vidék etnikumát a többnemzetiségű lakosság jellemzi. Szlovének, magyarok, horvátok és elenyésző számban szerbek élnek e tájon évszázados egymásrautaltságban és megértésben. 2. Az anyaggyűjtés körülményei, módszere A munka előkészitésében a célok kijelölését tartottam első feladatnak. A gyűjtőterület határainak megvonásával egyidejűleg arról is döntenem kellett, hogy kizárólag szinkrón névanyagot tartalmazó névtárat állítok össze vagy pedig felgyűjtöm a hozzáférhető történeti források diakrón névanyagát is. A meglehetősen nagy terület (összesen 20040 kh) , a tájékozódó próbagyűjté3 kedvező tapasztalatai a vidék névgazdagságáról, valamint a jelenkori névanyag összegyűjtésének sürgőssége a szinkrón névtár elkészítésére buzdítottak. A másik irányban való tájékozódásom is ezt a választást helyeselte, mert kiderült, hogy az e területre vonatkozó források igen gyéren csörgedeznek, a rejtett kútfők feltárása pedig még csekély eredmény eléréséért is hatalmas energiát követelt volna. A történeti gyűjtés elvégzésének tervéről azonban nem mondtam le végképpen és 1972/73-ban fölgyűjtöttem a történeti névanyagot is, amit be is építettem az adattárba. A gyűjtés megkezdése előtt vázlatot készítettem a lendvai kataszteri hivatalban található községi térképekről. E térképek zöme sajnos nem, illetőleg nem pontosan tükrözi a faluhatárok mai állapotát, ugyanis valamennyi a XIX. század második felében készült, méretarány nélküli úgynevezett l.sz. kataszteri térkép, az 1860-as években lezajlott tagosítás és telekkönyvezés dokumentálására szolgáló színes birtokvázlat (1864-1880). Még a falvak határvonalának esetenkénti megváltozása is bekövetkezett azóta, e változások azonban a legtöbb esetben oly lényegtelen kiigazítások voltak, hogy jelölésük e kis méretű térképeken sem lehetségesnek sem szükségesnek nem bizonyult. Vagyis a falvak egymás közötti határa az elmúlt száz év alatt számottevően nem változott meg. Alsólakosról és Felsőlakosról egy összesítő térkép állt rendelkezésemre, ezért szerepel e két közigazgatásilag ma különálló falu névanyaga egy térképvázlaton. Újabb időből származó, használható méretű térképeket a falvakról nem tudtam szerezni. Az 1957-62 között készült kataszteri térképek szelvényeit azonban összevetettem a múlt századi térképekkel a községek mai határainak ellenőrzése céljából. Ugyancsak ezekről O
