Kaszás József: A szlovéniai Lendva (Lendava) környékének helynevei - Magyar névtani dolgozatok 134. (Budapest - Lendva, 1995)

A földrajzi nevek változása

(Völgyi-falu). — 1858 — 72: Cserhegy (Pléb.),1864: Cserhegy (T. L. ). "Szőlő és rét a Cserhegyen (ALUTK.). 1888: Cserhegy (Pléb.), 1910: Cserhegy (Bellosics: i.h.), 1930: "Szőlő, pince, rét a Cserhegyen"

(Pléb.) - Cser-hegy (Lendva). — 1864: Csernyecz (T. Gy.), "Erdő és rét a Csernyecziben " (ALUTK.) - Csörnyec (Gyertyános). — 1864: Csertelek (T. R. ) - Cser-telek (Radamos). — 1894: Csertlcza (T. D. ), 1864:

Cserticzai dűlök (Pesty), "Szántóföld Cserticzai" (ALUTK.), 1914:

Cserticza (Gönczi, GH. 85) ~ Csért Ica (Dobronak). — 1854: Csuka domb (T. 0L.), feltehetően azonos ezzel 1863: a csonkadombi (Pléb. ),1894:

Csonka-domb (Bellosics: Nyr. XXIII, 48), 1910: Csonkadomb (vö. Nyr.

XXXIX, 187 — 9) - Csuka-domb (Lendva). — 1854: Csuka domb alia (T.

OL. ), 1885: Csukadomb alja (Spitzer: i.h. ), 1910: Csukadombal la

(Bellosics: Nyr. XXXIX, 187 — 9), 1864: Csukadomb aljai dlllö (T. L. ) - Csuka-domb alia (Lendva). — 1867: Diosalyja (T. P. ) - Dius alia

(Pince). — 1860: Dlázsvölgy (T. V.), 1910: Diósvölgy (Bellosics:

i.h.), 1913-ban lakott hely (Hnt.), 1885: diósvölgyi (Spitzer: l.h. ) - Diázs-vőgy (Völgyifalu). -- 18819 Dobalja (T.G.) - Dobolla

(Göntérháza). — 1864: Dolles (T. Gy.), 1910: Dollc (Bellosics: I.h.) ~ Dolics (Gyertyános).— 1885: dolics (Spitzer: i.h.) - Dollcs (Kapca), — 1864: Egres. Egresi (T.Ph.) - Egrös (Petesháza). — 1914: Egyházvég (Gönczi, Gh. 85) - Etyház-vég (Dobronak. — 1869: Előhegy (T. P. ) - Elil-hégy (Pince). — 1864: Erdevicza (T. K. ), 1885: erdevlcza (Spitzer: i.h.), 1864: Erdevicai (Pesty), 1910: Erdővica (Bellosics: i.h.)

Erdevica (Kapca). — 1864: " Fekete erdő és abban folyó Fekete ér ... Erdeje pedig Fekete erdőnek neveztetik, bent folu fekete értől veszi eredetét, mellyel jobban tónak, mint érnek lehet nevezni, mert olyan posványos, hogy helyei csak nagya hidegbe vagy igen nagy szárasságba lehet megjárni" (Pesty) - Fekete-er (Bánuta). — 1864: Fekete erdő (T. B. , Pesty: 1. Fekete-ér) - Fekete-erdü (Bánuta). — 1864: Fekete erdő (T. B. ), "Erdő a Fekete erdő dűlőben" (ALUTK.), "Fekete erdő nevét onnan vette, mert alkat részei fekete föveny, és azért nevezték az erdőt fekete erdőnek" (Pesty) ~ Fekete-erdil (Hosszúfalu).

1964:Fekete erdő (T. P. ), “fekete erdő, ezen erdőben sok berek fa van, és posványos a viz, eger fa gyökerétől megfeketült, s úgy fekete erdünek neveztetett" (Pesty). Egy másik névváltozat 1914-ből: "Radamos község mellett folyik a radamos patak, mely innen a Lendvával együtt csatornázott. E két csatorna nagyon mocsaras lapályon, a Feketeberken húzódik végig, mely berek Jó része égerfákkal van benőve" (Gönczi, GH. 85) - Fekete erdll (Radamos(. — 1864: Felső erdő (T. R. ) - Föstl-erdCl (Radamos). — 1864: Felsil Gyilr (T. Hf. ), 1863: “a felső gyűrű

helyföldek alatt" (Pléb.) - Fölsil-gytlr (Hosszúfalu). — 1894: Felső hegy (T. D. ) - Fösü-hégy (Dobronak). — 1854: Felsömezü (T. 0L. ), 1864:

Felső mező (T. L. ) - Fősü-mezzil (Lendva). — 1869: Felső mező (T. Cs. , U. T. ), 1910: Felzsó-Hezsó (Bellosics: i.h.) - FősU-mezzll (Csente). — 1894: Felső mező (T. D. ), 1864: Felső mezei (Pesty) - Fölső-mezzil

(Dobronak), — 1864: "Rét: Felsőréten (ALUTk. ), 1894: Felső rét, Felső réteki, Felső rét házak végében, Felső réteki. Felső réteki föld (t. D.) - Fősü-rét (Dobronak). — 1894: Felső telek (T. D. ) ~ Fölsü-telek

(Dobronak). — 1914: Fövig (Gönczi, GH. 85) - Fö-vég (Dobronak). — 1914: Fövig (uo.) - Fő-vég (Hosszúfalu). — 1869: "Szántó Fodorrend " (UT),... 1910: Fororrend (Bellosics: i.h.), 1913-ban lakott hely (Hnt.), 1869: Fodorrendi (T. Cs.), 1863: “ a fodor rendi szőllők mentében"

(Pléb.), 1885: fodorrendi (Spitzer: l.h.) - Fodor-rönd (Csente). — 1864: "Szántó és legelő a Gáborkertben“ (ALUTk. ), 1863: a gabakertl

(Pléb.), 1864: Gáborkert dülö (T.L.), 1894: Gáborkertl d. (Bellosics.

42