Kaszás József: A szlovéniai Lendva (Lendava) környékének helynevei - Magyar névtani dolgozatok 134. (Budapest - Lendva, 1995)
A földrajzi nevek változása
A FÖLDRAJZI NEVEK VÁLTOZÁSA A Lendva ~ Lendava környéki települések nevel között a ma Is legjelentősebb helység.Lendva város neve tekinthet vissza a legnagyobb múltra. Első helység, adatát 1124-ből idézhetjük (egy 1420-ban átírt oklevélből), amikor a helység német Limpa névváltozata tűnik fel (MNy. XXIII, 363). A mai nevek közvetlen elődeit 1236-tól (Lyndua) követhetjük nyomon, sőt a XV. századtól előfordul az Alsó- előtaggal differenciálódott forma is (1450: Alsolendwa, 1455: in Llndua inferiori, 1498: Poss. Alsolyndwa; az adatokat 1. Csánki III, 22). A település a rajta menő folyóról kapta nevét névátvitellel, s ez minden bizonnyal a szláv ledo származéka (vö. Kniezsa: Szt. István-Eml. II., 469; másképp Helich HonfMg. 391). A magyar és a német névforma egyaránt a szláv alakból való, mégpedig a magyar annak egyszerű átvétele, a német pedig népetimológiás átalakítása (vö. Kniezsa: i. h. ). A német alakot egyébként még az újabbkori helynévtárak is közük: 1799: Limbach (Vályi), 1808: Unter Limbach (Lipszky), 1873, 1882: Unter-Limbach (Hnt.). Forrásaink szerint a helységet már a XVIII. században több részre tagolták. Erre mutat, hogy Korabinszky 1786-ban már egy Belschö-Lendva alakot is közöl, részletesebben pedig Vályi András 1799-ben kiadott névtárában olvashatunk róla: "Lendva. Belső, és Külső Lendva. Limbach. .... a 'belső Mező Város a külsővel öszve van kapcsolva.. . “ A helti plébániai levéltár egyik iratában is ezt olvashatjuk 1852-ből: "A fent megnevezett Lendva m. város három részből áll, u. n. Lendva belső és Lendva külső városából és Hármosmalomi községből." Ma már nehezen tudjuk kideríteni, hogy mi lehetett az alapja e tagolásnak (a jogi helyzet eltérő volta?, birtokmegoszlás?, vagy csak a tájékozódást szolgáló differenciálódás?). Az nyilvánvalónak látszik, hogy Időbeli különbség volt a két városrész keletkezésében. Mégpedig előbb a belsőváros jött létre, amely eleinte a lendvai vár váralja települése lehetett. Adataink között bizonyítékok is találunk erre 1407-ből, amikor a váralja település jobbágyait említik (Jobaqiones in subusbio castri Lyndua: Csánki III, 22). A Külsőlendva név pedig — mint más városok fejlődése esetében Is — a régi városkerítésen kívül utólag keletkezett külvárost jelölhette. (A hely természeti jellege is igazolja ezt, hiszen a külváros sokkal kevésbé volt alkalmas településre, mint a belsőváros: több mocsár, posvány, erecske tagolta.) Az önálló részként említett Hármashalom egészen kései eredetű, és nem lehetett sohasem területi és jogi önállósága, hiszen a reá vonatkozó első adat Is 1808-ban Lendva város tartozékának mondja (Lipszky): Hármosmalom (Villa Oppidi Lendva). A mai szlovén hivatalos név Lendava, a magyar Lendva . Mivel más azonos nevű helység nincsen a vidéken, szükségtelen az Alsó- jelzővel való differenciálás, hiszen a puszta alapnév egyértelműen azonosítja a várost mind a szlovén, mind pedig a magyar nyelvű beszédhelyzetben. A terület XVIII. század előtti településneveinek tárgyalását célszerű a Lendva nevéhez hasonlóan keletkezettek bemutatásával folytatni. E csoportba tehát azok a nevek tartoznak, amelyek eredetileg valamilyen egyébb természeti objektumra (nem településre) vonatkoztak, s később névátvitellel alkalmazták őket az objektumok közelében felépült lakott helyre. Radamos - Radmozanci az ugyanilyen nevű patak mellett fekszik, s ugyanezt fejezi ki a párhuzamos (tehát azonos szemlélet alapján keletkezett) szlovén Radmozanci név is. Első említése és újabb forrásainak adatai csupán a kiejtés ingadozását tükröző 37
