Kaszás József: A szlovéniai Lendva (Lendava) környékének helynevei - Magyar névtani dolgozatok 134. (Budapest - Lendva, 1995)
Párhuzamos és többszörös névadás
Hidvég’ nevezi. Egyre sűrűbben előfordul az is, hogy ezt a nevet a magyar lakosság is átveszi. B) A mesterséges névadás párhuzamos nevei A természetes és mesterséges nevek között mintegy átmenetet alkot néhány földrajzi nevünk, amely ugyan népi adatközlőim nyelvhasználatában fordul elő, de megalkotásuk módja már sokban hasonlít a mesterséges nevekéihez. A népi névadás és a teljes fordítás foka között tapasztalható egy átmeneti állomás, a részleges forditás fokozata. Az a fokozat, amelyben a kétnyelvű lakosság a nem anyanyelvi névnek az objektumokra közvetlenül utaló s számára érthető köznév! megjelöléseit anyanyelvére teszi át. Vagyis az igy létrehozott nevek — a nyelvtudomány más területéről véve indíttatást a terminus technicus megalkotásához — "makaróni neveknek" hívhatók. Makaróni neveket Pince, Zsitkóc és Csentevölgy községekben találtam. Pincén a település mellett épült majort magyarul Pínce-major-nak hívják, s a szlovén-horvát elnevezők, ismerve a magyar major szót, a saját anyanyelvűk megfelelő szavával helyettesítve alkották meg a Pince marof ’Pince major’ nevet, Zsltkócon a BUköllei-erdU szlovén megfelelője BUköle gozd (az erdő = gozd), ugyanitt a Rigányóci-hegy párja a Riganjoci gorice, a hegy = gorice megfelelés alapján. A fenti példákban az alapelemek helyettesítése történt meg. Csentevölgyből azonban van két névpárunk a differenciáló elemek fordítására is. A Vízkő nevű terület két része a méret, kiterjedés szerint differenciálódik a magyar nyelvben Hosszi-Visz-köz, Rövid-V isz-köz nevekre. Az alaptag, az eredeti, differenciálatlan név a helyi szlovén névkincsben is változatlanul a magyarból átvett Visköz maradt, a méret szerint tagolt két területrész szlovén nevét azonban a magyar megkülönböztető jelzők lefordításával alkották meg: Dugi Visköz, Kratki Visköz. Vidékünkön magyar és szlovén hivatalos névadás mind a falvak határában, mind pedig az egyetlen város belterületén is előfordul. A határbeli dűlők kettős nyelvi elnevezéseit a hatóságnak az a törekvése hozta létre, hogy a helyi birtokjogi ügyekben, továbbá a gazdasági szervezőmunkában lehetővé tegye a tájékozódás egyértelműségét, valamint a jatóságnak és a birtokos lakosságnak az említett ügyekben való kommunikációját. tgy aztán az 1957-62 között elkészült hivatalos telekkönyvi térképre gyakran kerültek egymásnak értelmileg megfelelő magyar-szlovén dűlőnevek, Alsólendván pedig a mindennemű tájékozódás szükségszerű megkönnyítésére utcaneveket is alkottak. A mesterséges névadásbeli párhuzamos névpárok száma a természetes keletkezésűeknél kisebb. Ezek részletes feldolgozásával azonban ez alkalommal nem foglalkozom, csupán néhány példát mutatok be belőlük (első helyen a térképre került magyar, majd a tilde után a szlovén hivatalos név áll.): Barbarics-rét-Barbaričev travnik. Cser par ag~Če rov prelog, Felső erdő~Gornj i log, Két árok köze-tied dvema jarkoma (Radamos), Borosznyaki irtás-Borosnjakov krč, Hidegkúti rend~Pri mrzlem studencu (Hosszúfalu), Ke lene kert-Kelencov vrt, Kis erdő-Mali gozd (Kapca), Kopinya irtás-Kopinjska poseka, Tópart-Breg ob jezeru (Gyertyános), Hosszú föld-Dolge njive, Nagy irtás~Velika poseka. Kis rét-Madi travniki (Lakos), Újhegy-Novi breg, Felső mező-Gornje njive, tiély völgy - Globoka dolina, Murámé 1 lék - Pri Muri (AlsóLendva), 23
