Székely András Bertalan (szerk.): Varga Sándor emlékkönyv. Szlovéniai magyar változások a XX. században (Pilisvörösvár, 2008)
"…ezért mind küzdeni kell." Életút a szlovéniai magyarság szolgálatában. Székely András Bertalan beszélgetései Varga Sándorral - Első beszélgetés (Budapest, 1987. november 24-25.)
példát mutatni? De azért lassan kezdtem akaratom ellenére a funkciók létrafokán emelkedni - megint csak azt mondom nem a saját érdekemből, hanem olyan formán, hogy újabb és újabb terheket róttak rám, amelyeknek én próbáltam eleget tenni a képességeim szerint, a tudomásomhoz méltóan. SZAB: A Jugoszláv Kommunista Szövetség végrehajtó bizottsága 1959 márciusában határozatot fogadott el a nemzetiségi kisebbségek kérdéseiről. Milyen befolyással volt ez a pártdokumentum a magyar népcsoport nyelvi, kulturális egyenjogúságnak az elősegítésére? VS: Ha most akármelyik muravidéki magyart kérdeznénk meg, mi a véleménye erről a dokumentumról, mindegyik azt mondaná, hogy az komoly meghatározója volt a nemzetiségi egyenjogúság, a nemzetiségi politika továbbfejlesztésének. Hiszen a dokumentum ismert - magyar nyelven is közöltük tulajdonképpen kitért mindazokra a dolgokra, ami a nemzetiségi lét, a nemzetiség továbbfejlődését, a közösségi jogok megvalósítását illeti, illetve érinti. Kezdve a neveléstől, az oktatástól, a kulturális életen át, a nyelvi egyenjogúságig, az egyenrangú képviseletekig, ez a dokumentum lényegében mindent magába foglal. Nem vagyok hivatott arra, hogy eldöntsem, a határozat más köztársaságokban milyen visszhangot és milyen előremozdulási lehetőségeket biztosított a nemzetiségek számára. De a Szlovéniában élő magyarok részére kimondottan fontos dokumentum, és mindazokat a területeket előmozdító alap volt, ami a pártot sok mindenre kötelezte és ugyanakkor a szocialista szövetséget is. Megkezdtük az életben azokat a dolgokat orvosolni, amelyekről úgy gondoltuk, hogy a leírt nemzetiségi jogok távolról sem olyanok a gyakorlatban, mint ahogy azt a dokumentumok írják. Tehát ez mozgósító erő és egyben igen komoly politikai támasz is volt a nemzetiség számára a továbbfejlődése érdekében. 72