Székely András Bertalan (szerk.): Varga Sándor emlékkönyv. Szlovéniai magyar változások a XX. században (Pilisvörösvár, 2008)
"…ezért mind küzdeni kell." Életút a szlovéniai magyarság szolgálatában. Székely András Bertalan beszélgetései Varga Sándorral - Első beszélgetés (Budapest, 1987. november 24-25.)
mával arról beszélt, hogy hogyan és miképp fog kinézni az új szocialista Jugoszlávia, amit én abban az időben magam sem hittem egészen el. A múlt rendszer hatása alatt úgy gondoltam, hogy nem létezik azt megvalósítani. Mégis mind figyelmesebben hallgattam, mert csendes, nagyon mérsékelt ember volt. Mindig arra intett, hogy megfontoltan, okosan, de azért céltudatosan kell előre haladni, úgyhogy nagyon sokat tanultam tőle, őszintén el kell ismernem. És hogyha valaki engem személyesen próbált társadalmilag kicsit - hogy úgy fejezzem ki magam - előtérbe helyezni a nemzetiségi kulcs alapján, az mindenképpen Vlaj Lajos volt. Talán felmérte azt, hogy valamit még nevel belőlem, tehát mondhatnám azt is, hogy az ő neveltje voltam. SZAB: És nem véletlenül adóztál később egy önálló könyvvel az emlékének. Nem mint költőről, hanem mint nemzetiségi politikusról írtál róla. VS: Nálunk Vlaj Lajos, amikor meghalt, sokan szívesebben arról beszéltek, hogy költő volt. Hogy milyen minőségű költő, abba én nem szeretnék belebocsátkozni, illetve nem is tartom magamat arra hívatottnak. De az én mélységes meggyőződésem szerint a magyar nemzetiség számára sokkal többet jelentett Vlaj Lajos politikai tevékenysége, mint a költészete. Azért én úgy gondoltam, hogy a tevékenységét inkább politikai színezetben kell bemutatni, mert véleményem szerint ez pozitívabb hatással volt a muravidéki magyarok számára. Olyan értelemben, hogy talán egy kicsit tanulságosnak is lehetett venni az ő életútját, törekvéseit, amit mondjuk a továbbiak során is - akik akartak ezzel foglalkozni -, nem mondom azt, hogy receptnek, de irányadónak, útmutatónak fel lehetett használni. Szerény ember volt, inkább a harmadik sorba félrehúzódott, és az előtte lévő embereket próbálta előtérbe helyezni, habár mindenki tudta, hogy őneki kellene ott lennie. Megmondta nekem világosan, hogy tisztában van azzal, hogy az élete során nem tudta, nem is akarta megteremte-67
