Székely András Bertalan (szerk.): Varga Sándor emlékkönyv. Szlovéniai magyar változások a XX. században (Pilisvörösvár, 2008)

"…ezért mind küzdeni kell." Életút a szlovéniai magyarság szolgálatában. Székely András Bertalan beszélgetései Varga Sándorral - Első beszélgetés (Budapest, 1987. november 24-25.)

vább. A végén azt mondta nekem, mehetsz haza, veled semmi dolgunk nincs többé.

De viszont az inasainak nem nagyon tetszett ez. Láttam az arcvonásukon, hogy szerették volna éreztetni velem, hogy hát ők ezután az urak. Lényegében - azt is mondhatnám - nagy soviniszta volt az ott lévő szlovének egy része. Akik úgy gondolták, hogy a múlt jugoszláviai rendszer fog visszajönni, és a magyar nemzetiségű továbbra is éppen olyan alsóbbrendű ember lesz, mint valamikor.

Az ilyen partizánokból én elég gyorsan kiábrándultam, illetve az olyan új szocializmusból is, amit ők akartak. Ezek az ún. „májusiak" - azt nem lehet letagadni - minden faluból 10-15 embert is összeszedtek. Aki mondjuk, véletlenül éppenséggel egy német katonai csizmát szerzett valamilyen úton, az már mind ellenségnek számított, pedig azt ők is szereztek. Őközülük is még a háború után elég sokat őrizetben tartottak a lendvai várban, meg hát több helyen voltak rövidebb ideig ilyen táborok. Szeptember táján jöttek azok a partizánok, akik valóban tudták, hogy a múlt Jugoszláviának vége van, az többé nem lesz. Az álpartizánokat nagyjából kisöpörték, leszerelték, elkergették. Őszintén merem állítani, még most is van köztük néhány, aki él, hogy az egész negyven év során, több mint valószínű, a szocializmus nem nagyon imponált neki, mert ő mást képzelt el.

Az új társadalmi rendszerrel kapcsolatban az itt élő emberek tartózkodóak lettek még évekig az ilyen májusi partizánok garázdálkodásai miatt. Az egyedüli rádió Göntérházán az iskolában működött, és ahhoz nekünk volt kulcsunk, mert a nővérem ott takarított. Én nagyon sokszor hallgattam, és azért nem tudtam elképzelni már akkor, 1945-ben, vagy visszaforduljon a kerék... így valami információ már eljutott hozzám arról, hogy és miképp fog Jugoszlávia új államberendezése alakulni. 1945 novembere táján tehát jöttek a valódi partizánok, akik átvették a hatalmat. Új katonaság érkezett a határra, akik teljesen másképp viszonyultak az emberekhez, azokat a táborokat mind fölszámolták. Az embe-59