Székely András Bertalan (szerk.): Varga Sándor emlékkönyv. Szlovéniai magyar változások a XX. században (Pilisvörösvár, 2008)

"…ezért mind küzdeni kell." Életút a szlovéniai magyarság szolgálatában. Székely András Bertalan beszélgetései Varga Sándorral - Első beszélgetés (Budapest, 1987. november 24-25.)

vetkezik is. Az apám figyelmeztetett - az előbb mondtam kicsit olyan félős ember volt - nem szabad így beszélned, tudod mekkora családunk van, még kellemetlenséget okozol. Az idézések sorra jöttek, de csak azért sem mentem a vasútállomásra. Egyszer csak aztán felszólítást kaptam a csendőrségtől, ha a másik megjelölt helyre, Inotára - ez pedig Várpalota mellett van - nem megyek el, akkor a haditörvények értelmében erőszakkal, kényszerrel fognak odavinni. Hát mit tehettünk mást, a bátyám készítette a batyuját - így szoktunk mondani -, hát én is elindultam.

Ez zsidó birtok volt, de már nem a zsidó tulajdonos kezében, hanem állami igazgatás alatt. Ott nem tartottak ilyen szigorú rendet, de viszont olyan Isten háta mögötti helyre kerültünk, hogy ott aztán rajtunk kívül alig fordult meg ember. A várpalotai nagy gyakorlótér közelében emberek a legritkábban jártak, csak hetenként a csendőrök egyszer-kétszer meg a postások. Nagyon elmaradott hely volt, úgyhogy az ember úgy érezte magát, az Isten háta mögött van. Ott aztán semmi mást a munkán kívül nem lehetett csinálni. A bátyám újabb könyveket hozott magával, ott is csak olvasgattam, olvasgattam vasárnaponként. Valahogy gyűjtöttem az erőt ahhoz - akaratlanul is -, hogyha másként nem, önképzéssel, az embernek tovább kell lépnie.

A háború eléggé szorongatta már az embereket. Az akkori Magyarországon kezdődött a zsidóüldözés. A közelben volt egy zsidó munkatábor, ahol a zsidókkal egy utat építtetett a katonaság a gyakorlótér felé. Ott láttam talán életemben először azt a megaláztatást, amit az ottani katonaság ezekkel az emberekkel szemben tanúsított. Gúnyos nótákkal, gúnyos megjegyzésekkel bántak velük, és akkor is csak arra gondoltam, miért van erre szükség? Kinek az érdekében? Hát az az ember nem olyan, mint akármelyik másik? Mindez ismét hatással volt a nézeteim további alakulására. Itt hallottam először tulajdonképpen a nyilas pártról. Valamikor még gyerekként, odahaza talán egyszer beszéltek Szálasi Ferencről, de hogy mi a programja, fogalmam sem volt.

34