Székely András Bertalan (szerk.): Varga Sándor emlékkönyv. Szlovéniai magyar változások a XX. században (Pilisvörösvár, 2008)
"…ezért mind küzdeni kell." Életút a szlovéniai magyarság szolgálatában. Székely András Bertalan beszélgetései Varga Sándorral - Első beszélgetés (Budapest, 1987. november 24-25.)
Ezután következett 1982-ben Hosszúfalu, Hodos és Lendvahegy. Úgy próbáltuk mindig, hogy több falut vegyünk egybe, mert fönnállt akkor az a lehetőség, hogy nagyobb példányszámmal adhatjuk ki, és a költségek kisebbek lesznek. Amikor pedig ez is elkészült - lévén három nagyobb település -, szintén egy-két nap alatt a 800 példány elkelt. Mindez azt bizonyítja, hogy nekem igazam volt annyiban is, hogy csak a szépirodalommal az emberek olvasási érdeklődését nem lehet szélesebb területen fölébreszteni, tehát szükség van másra is. Ezek a célok vezéreltek. Természetesen vannak olyan kiadványok is, amiknek pedig a célja az volt, hogy az embereket politikai szinten is neveljük, nemcsak az egyszerű, rövid újságcikkekkel, hanem a terjedelmesebb, elemzést magában foglaló írásokkal is, ami a nemzetiségben érdeklődést kelthet föl a saját politikai jogainak, céljainak a megvalósítására. Ilyen kiadvány a „Nemzetiségi politika - nemzetiségi jog" című. Általános áttekintés, érhető nyelven megírva bizonyos adatokkal is, tulajdonképpen arról, hogy a nemzetiségi politikát, a nemzetiségi jogot milyen területeken valósítjuk meg, az oktatástól, a neveléstől az újságig, és így tovább. „A nemzetiségi bizottság húsz évé"-ről már beszéltem, most bővebben nem kell megemlíteni. Egy másik kiadványnál - amelyet a lendvai kétnyelvű oktatás húsz éves évfordulójáról adtak ki -, szerkesztő voltam. Fontosabbnak éreztem az „Egyenjogúság és alkotó jellegű együttélés" című kötetet, ami különböző helyeken megjelent szövegeket, cikkeket foglal magába. SZAB: Parlamenti beszédeket is, ugye? VS: Mindazokat a cikkeket, illetve fölszólalásokat, hozzászólalásokat, amelyeket Hajós Ferenc barátommal fontosnak éreztünk beválogatni. Lényegében ez minden terület fölölel, hogy miképp küzdöttünk a kétnyelvű iskoláért, a kétnyelvűségért a közigazgatásban, az újságért, a televízióért, a különböző törvények mó-109
