Székely András Bertalan (szerk.): Varga Sándor emlékkönyv. Szlovéniai magyar változások a XX. században (Pilisvörösvár, 2008)
"…ezért mind küzdeni kell." Életút a szlovéniai magyarság szolgálatában. Székely András Bertalan beszélgetései Varga Sándorral - Első beszélgetés (Budapest, 1987. november 24-25.)
kor a koordinációs bizottságnak az a feladta, hogy összeüljön, és utána egységes állásponttal menjen mind a kettő az erre hivatott szervek elé. Ha a muraszombatiak külön elgondolással, és mi Lendváról más elgondolással lépnénk föl, akkor nagyon sok esetben egvmás ellen háborúznánk. Tehát az alapérdekek szempontjából a koordinációs bizottságnak az a feladata, hogy mind a két területen a nemzetiségi érdekközösséget közös nevezőre hozza. SZAB: Végül is ez a csúcsszerve a mura vidéki magyarságnak. VS: Igen, ez a csúcsszerve, de olyan értelemben, hogy nem hoz határozatokat, csak koordinál, a két érdekközösség megfelelő számú, funkciót betöltő személyeinek és másoknak is a részvételével. 9- 12 tagú legtöbbször a testület, ami változhat, egyszer több ember ül össze, máskor kevesebb, ahogy a helyzet megkívánja. Koordináljuk, hogy milyen stratégiát kövessünk a közös érdekek minél hatékonyabb képviseletéért. Ami pedig a többi specifikus dolgokat illeti, azt mind a két érdekközösség a saját legjobb belátása szerint csinálja. SZAB: Miben realizálódik a nyelvi egyenjogúság a közigazgatás, a munkahelyek, a szolgáltatások, egyszóval a mindennapi élet szintjén? VS: A nyelvi egyenjogúság tulajdonképpen a közigazgatásban, a bíróságokon és még a rendőrség munkájában is jelen van, éspedig előírásszerűén. Én azt hiszem, itt talán a közigazgatásról és a bíróságról kellene a legtöbbet mondanom, mert az egyenjogúság ott jelentkezik leginkább a hétköznapokban. A községi statútum pontosan meghatározza a különböző szakaszaiban, hogy a kétnyelvűséget hogyan kell megvalósítani a közigazgatásban és a bíróságon. Egyik szakaszában kimondja azt is, hogy a közigazgatásban mind a két nyelv egyenrangú. Ez azt jelenti, hogy egy 100
