Székely András Bertalan (szerk.): Varga Sándor emlékkönyv. Szlovéniai magyar változások a XX. században (Pilisvörösvár, 2008)
"…ezért mind küzdeni kell." Életút a szlovéniai magyarság szolgálatában. Székely András Bertalan beszélgetései Varga Sándorral - Első beszélgetés (Budapest, 1987. november 24-25.)
„.. .ezért mind küzdeni kell" Életút a szlovéniai magyarság szolgálatában Székely András Bertalan beszélgetései Varga Sándorral Első beszélgetés (Budapest, 1987. november 24-25.) SZAB: Itt ülünk a budapesti Országos Széchényi Könyvtár s a Magyarságkutató Csoport közös Történelmi Interjúk Tárában, és Varga Sándorral beszélgetünk, aki a szlovéniai magyarok - mondhatjuk egyik első számú - politikusa. Az elmúlt évtizedekben, számos funkcióban szolgálta a muravidéki magyar kisebbség ügyét. Bevezetésképpen a szülőfölded dióhéjban való bemutatására kérnélek, Sándor bácsi. Mit illendő tudnunk tehát a történelmi Vas és Zala megye déli részéről - amely ma a szlovéniai magyarság lakóterülete - némi történelmi visszatekintéssel, de a mai közigazgatásig eljutva? VS: A Muravidék - ahogy azt mi nevezni szoktuk - tulajdonképpen 1919-ben került Jugoszláviához, azelőtt pedig ezer éven keresztül a történelmi Magyarország, illetve az Osztrák-Magyar Monarchia keretébe tartozott, Lendva vidéke Zala megyéhez, Muraszombat környéke pedig Vas megyéhez. Ez a Muravidék, ahol a szlovéniai magyarok laknak, lényegében az egykori lendvai járás és a muraszombati járás. Azon a területen összesen a legutolsó népszámlálás adatai szerint mindössze 7300 magyar nemzetiségű polgár él, elég szűk, hosszú sávon, a magyar-jugoszláv határ mentén, körülbelül a határtól kb. egy-tíz kilométeres mélységben. A magyarság zöme Lendva körül él - mivel nálunk a járások megszűntek -, most az úgynevezett lendvai község területén. 9
