Bence Lajos: Szóval vágok rendet - Pannon tükör könyvek (Lendva - Zalaegerszeg, 2016)
Vers magunkról, avagy kósza emlékek 56-ból
gyanús neszre figyel, s ha kell, felszólítás nélkül tüzel. A falu is egybegyűl, lesi a híreket azon az egy rádión. A „vész” kitört: s szárnyal tovább a hír, Pesten ismét fölkelt a magyar ifjúság, Petőfi szelleme magasan lobog, választás, ha van, csak ennyi: rabok legyünk, vagy szabadok?! Nagy Imre a népet nyugalomra inti - de eljött az óra, ismét tenni kell, de rögvest, mert holnap talán már késő lesz. Zúg mindenfelé a „Ruszkik haza!”, kiáltja a tűzfal, a kapualj, a kiégett, veszteglő tank oldala. Ismét a koktél a divat, s szárnyra kelnek a Molotovok. És ordít tovább a hír: a nép Nagyot élteti, ki a rádión beszél, ő már tudja: „vétkesek közt cinkos, aki néma”. De nem akar több vért a pesti utca: elég volt, volt elég!
/
