Maczó János: Varga József 80 éves (Dunaharaszti, 2010)

Köszöntő montázs Varga Józsefhez - 80. születésnapjára

magyartanárok, rádióriporterek, tévések és hírlapírók. (Ezt ismertük, a média munkatársai mindenütt megjelentek, hogy a penzumot tel­jesíthessék.)- Látod az első sorban a két hölgyet? - kérdezte visszafogottan Varga Jóska.- Már hogyne látnám, három méterre sem ülnek és állandóan a szoknyájukat huzigálják a térdük irányába.- Ők a lendvai kétnyelvű középiskola tanárnői; holnap vendégül látnak titeket egy-egy tanórán.- Mit sutyorogtok? - kérdezte Cséby Géza. - Hátul valaki kér­dezni szeretne... Másnap valóban szemben ültünk, Varga József, Cséby Géza és szerkesztői hivatali minőségemben én, harminc-negyven magyarul értő középiskolással. Úgy emlékszek, hogy Csokonairól lett volna tanórájuk, s helyette mi?! A tanárnői duett - nyilván Varga Jóska miatt - érezhetően re­megő hangon mondta el, hogy kik az elölülők. Minthogy kétszázhúsz évvel korábban született Vitéz Mihály, és „elbútt" haldokolni „a ren­geteg Somogyságban", Jövendöléséből idéztem: Hát múzsáknak szentelt Kies tartomány! Hy számkivetve volt Nálad minden tudomány? Varga meghúzta a zakóm szélét, hogy ne folytassam, hogy oda kellett volna adni a szöveget, mert így nehezen követhetik a diákok a sorokat. Engem a lendület tovább vitt, s idézet nélkül tettem fel egy­szerűnek tűnő kérdéseket a hallgatóknak.- Rossz módszer - súgta Jóska -, azt fogják hinni, hogy tudásuk szintjét akarod mérni, s nem válaszolnak! Perceken belül kiderült, hogy neki volt igaza. A diákok hallgat­tak, s ha nincsen ott László Hermina tanárnő, aki elmondta a kies szó jelentését, akkor hang nélkül (s némi szégyenérzettel ülhettem volna le). 3

Next

/
Thumbnails
Contents