Maczó János: Varga József 80 éves (Dunaharaszti, 2010)

A murántúli (Szlovénia) magyar lírikusok téma- és formavilága

A hídvégi kertek alatt,

Szőke kislány kendert arat.

Csengő dala messzire száll,

Erdőt, mezőt ölel, bejár.

(Varga József: A hídvégi kertek alatt)

Költőtársai szinte teljesen szakítottak a szabályos versszakok, sorok, rímek és egyéb verskellékek kötöttebb megoldásával, s így a kötetlenebb, szabadvers-típusú, külső formát kedvelik.

Nevettünk egymásra van-e ennél szebb perc?

Rám villan szemed aztán felhőt néz engem lát

van-e ennél szebb perc?

(Báti Zsuzsa: Meglesett perc)

Őgyelgek kinn a réteken.

Bokrok közt. Egyedül.

Méhecske zúg, leszáll ni készül.

Lábaimhoz ül.

Nyár van. Aranyos.

Lobogó búza, hullámzó tengeri.

Bogár hál kedvesemmel, sirálynak képzeli.

(Bence Lajos: Szíves szívtelen)

A Szlovén Szocialista Köztársaságban, a Muravidéken élő és alkotó lírikusok (Báti Zsuzsa, Bence Lajos, Rozsmán Erzsébet, Szúnyogh Sándor és Varga József) teljesen hagyomány nélküli irodalomból nőttek ki. Formakincset, stílusgazdagságot stb. nem örökölhettek a hazai elődöktől. Költői vénájuk, szemléletük, irodalmi mondanivalójuk, eszmeiségük lehet eltérő, de közös vonásuk a tájjellegűség, annak megkötő varázsa, s nagyon sokszor egy kis kö54