Maczó János: Varga József 80 éves (Dunaharaszti, 2010)
A murántúli (Szlovénia) magyar lírikusok téma- és formavilága
ki tudott magából termelni az elmúlt két és fél évtized alatt egy anyanyelvén írni tudó alkotógárdát, akkor el kell ismernünk, hogy ez jelentős esztétikai tény, óriási teljesítmény. A Muravidéken élő költők helyzete, de költészetük lényege is sajátos. Az esztétikum megfogalmazása mellett társadalmunk, az itt élő magyarság szellemiségének és kultúrájának összegzői és megjelenítői egyben, s nemegyszer olyan tartalmi és formai kifejezőeszközöket alkalmaznak (ha nem is követelményként), amelyek a művészeti-esztétikai értékeken túl közvetítő funkciót képviselnek az értelemhez és érzelemhez, talán a minőség kárára is?! Költészetük érzékelhető hatása és kifejező ereje magába tudja ötvözni az irodalmi alkotások közvetítésével a társadalmi, történelmi és emberi lényeget, a mindennapi emberi gondok mellett még a nemzetiségtudat megőrző és fejlesztő motívumát, az elidegenedés elleni szorongás feloldását és csökkentését, s egyfajta minőséget is óhajt biztosítani az általános emberi valóságtartalom és művészi forma szerves értékrendszerében. A muravidéki magyar költők sajátos tartalom-, téma- és formavilágát dialektikus egységben próbálom megközelíteni, hiszen ezek az esztétikai kategóriák a műalkotásokon belül szerves egészet alkotva valósulnak meg. E hármas összetételű körön belül főleg a költői eszmei mondanivaló tárgykörével és a témával érdemes foglalkozni, amelyhez mint esztétikai-filozófiai tartalmi lényeghez szorosan kapcsolódik a forma. Elemzésemben nem ragaszkodom az e téren kialakult számtalan filozófiai irányzat és esztétikai nézet elfogadott vagy javasolt mintáihoz. Ugyancsak figyelmen kívül hagyom a három esztétikai kategóriáról (tartalom, téma, forma) megszületett különböző meghatározó nézeteket is, amelyek vagy az egyiknek, vagy a másiknak tulajdonítanak nagyobb jelentőséget a művészetekben. A tartalom és a forma egységében próbálok rávilágítani a szlovéniai magyar költők műveinek jellegzetes világára, sőt ezek mellett még a költői szöveget tömörítő, illetőleg sűrítő formákra, vagyis a kifejezőeszközök egyéb kategóriáira is odafigyelek. Témáikban a Szlovéniában élő magyar költők sem térnek el az általános társadalmi-emberi lényegtől, s költészetükben a műalkotás 46