Maczó János: Varga József 80 éves (Dunaharaszti, 2010)
Köszöntő montázs Varga Józsefhez - 80. születésnapjára
rült elérnem, elérnünk a folytatást, hogy hol képezzünk kétnyelvű tanárokat. A középiskolákban egész Szlovéniában bevezették a magyar nyelvet, ahol öt diáknak erre igénye volt, Mariborban, Ruséban, Ljubjanában. Ehhez nélkülözhetetlen volt a felsőfokú képzés megszervezés. Tizenöt évvel ezelőtt Mariborban az akkori pedagógiai karon bevezettük a magyar nyelvet. Nem lektori szinten, hanem tanszéket alapítottunk. Ki tanítson ott? A Varga Jóska. Én erőszakoltam, kívántam. A pesti végzettséggel, 1980-ban elvállaltam. Először csak hetente egy napot tanítottam. 1981-től végleg ott kaptam állást. Lett egy nagy gondunk. A főiskolán még valahogy elfogadták, de nyolc évvel ezelőtt Mariborban egyetemet szerveztek, pontosabban, ami karunk is egyetemi rangot kapott. Ezzel az járt, hogy három éven belül doktorálnom kellett. Újra tanultam. Nem szerettem volna alkalmatlan ember lenni (nem egy kolléga ilyen lett). Mentem ismét az ELTE-re. Nyelvészetből, dialektológioából doktoráltam, a ragadványnevekből, a Muravidékiekből.- A hivatkozásból az látszik, hogy sok-sok szellemi erőfeszítést tettél szülőföldedért.- Amit írtam eddig, beleértve a tudományos cikkeket, az mind összefügg a Muravidék történelmével, nyelvi változásával, a kétnyelvű oktatással, a néprajzával. A gyökereket nem szakítottam el akkor sem, amikor megszereztem a doktorátust. 1981 óta vezetője vagyok a magyar nyelv és irodalom tanszéknek. Négy éve intézetté léptették elő, mert hozzá tartozik a magyar lektorátus is.- Ezek szerint egyetemi tanári címmel bírsz?-Igen.- A pedagógiától kanyarodjunk vissza az irodalomhoz. Milyen volt irodalmi indulásod?- Amíg gyerek voltam, a falu minden könyvét elolvastam. Nem hiszem, hogy volt könyv bármelyik házban vagy padláson, amit ne olvastam volna. A Filléres regényektől a vadnyugati történetekig — minden érdekelt. Fiatal „tacskóként" elolvastam a Dekameront is. Kaptam novellákat Nincsenek lányok címmel, elolvastam, bár nem 13
