Bence Lajos: Írott szóval. Esszék és tanulmányok (Lendva, 2018)

II. A szlovéniai magyar irodalom rövid története

gét - lassan a tudományos élet enciklopédiája, a muravidéki magyar irodalom alkotóinak különböző nemzedékeket átfogó antológiája, a kritikairodalom „egyszemélyes” tükre, népfőiskolája, párbeszédformáló/kapcsolatépítő és szelektáló, folyóiratpótló kiadványa, fóruma lett. A 80-as évek végétől haláláig a Muratáj oszlopának számított. Fáradhatatlan irodalomszervezői tevékenységét és szerteágazó kapcsolatait felhasználva, elsőként sürgette a határon túli közösségek irodalmának hazai recepcióját. O kezdeményezte a felvidéki, az erdélyi, a vajdasági, valamint a kárpátaljai írók bemutatkozását a Muratájban, s ezt később meg is valósította.

Muravidéki kincsesláda (1997) című könyvében a muravidéki népmese-irodalom köznyelvi változatát adta közre, vajdasági gyűjtők szövegeire támaszkodva.

Az Alsólendva képes levelezőlapokon 1898-tól 1945-ig (1997) könyv - Galič István és a dr. Tomka Miklós gyűjteményéből készült válogatás - szerkesztője, történelmi-mitológiai összefoglalójának szerzője volt.

Varga József (1930-)

Varga Józsefnek a 90-es évek elejéig, gyermekversekkel (Naphívogató, 1974) indulását követően, nem kevesebb, mint öt kötete jelent meg, köztük olyan hangsúlyosak, mint a Pásztortüzek (1979), az Élni (1983), vagy a Konok bit (1992), illetve a Sorvadó népem (1990) prózakötet. Verseiben, meséiben és ifjúsági regényeiben a „konok hit” meggyőző erejével, legtöbb esetben kevés áttétellel, kissé fennkölten fogalmazta meg magyarsággondból eredő aggodalmait, „görcsoldó sikolyait”, mindig is közösséget vállalva a kisemberrel.

A szülőföld szeretetéből kinövő lokálpatriotizmus, a nyelvőrzés-94