Bence Lajos: Írott szóval. Esszék és tanulmányok (Lendva, 2018)

I. A muravidéki magyarság küzdelmei a sajtó- és szólásszabadságért a XX. században

retek ellenére nem történt meg. Ne féljünk az igazságtól, mert a mi oldalunkon áll. Gyűlöljük viszont az olyan hazugságokat, amelyeket ez a könyv tartalmaz és terjeszt. Legyen segédeszköz azon utódainknak, akik talán harcolnak majd nemzetünk igazságáért, az igazságtalanságok ellen, amelyekkel tele van ez a könyv. Legyen ez intelem a magyaroknak is, hogy történelmet nem így kell írni.”66 - írta a nyelvész-etnográfus Novak.

A tudományos hangvételtől, sőt a publicisztikától is szokatlan, a második világháború utáni korokat idéző nyelvezet és érdes hang mögött nagyfokú, a háborús időkből hozott sértődöttség, felgyülemlett magyarellenesség húzódott meg. A hibátlannak nem nevezhető műről, Zsiga könyvéről el lehet mondani, hogy némely esetben következetlen a terminológia használatában (pl. a vend kifejezés értelmezését illetően), meg azt is, hogy csak magyar levéltári és egyéb forrásokra támaszkodott (volt-e más, az objektivitás és a hitelesség követelményének megfelelő anyag a témáról?), de azt, hogy hazug és szándékos ferdítéseket tartalmaz, nem. Az meg végképp nevetséges, hogy a könyv a Rába-vidéki szlovének asszimilációjának felgyorsítását segítené elő, ahogy Novak egy másik politikai indíttatású megjegyzésében szerepelt. A dokumentumgyűjteményben a Vádolom! mellett nem kevesebb, mint 12 kommentár, visszaemlékezés és pályarajz, valamint egy hosszabb, a szerzővel készített interjú is olvasható, közel 100 oldal terjedelemben. Ezenkívül a megtámadottak (Zsiga, a Népújság hetilap, a Magyar Nemzetiségi Művelődési Intézet Könyvkiadási Kuratóriuma stb.), Kalocsai Péter és Pethő Gyula történészek, valamint Marija Kozar észrevételeit közölte. Oto Luthar, a kiadó nevében írott előszavában, utalást tett rá, hogy a dokumen-66 Jerič és Kühar, valamint dr. Slavič, Matija az elcsatolás legfőbb aktivistái, a határterv kidolgozói és párizsi propagálói.

73