Bence Lajos: Írott szóval. Esszék és tanulmányok (Lendva, 2018)

I. A muravidéki magyarság küzdelmei a sajtó- és szólásszabadságért a XX. században

rítés” miatti félelemből támadták a közösség politikai vezetését, amely végül kiállt az intézetalapítás és a függetlenedés mellett.

„Nem volt könnyű időszak.” - emlékezett egy évtizeddel később az eseményekre Novak Császár Jolán felelős szerkesztő. - „Azért nem, mert a nemzetiségi rádiózásban - bármennyire is tartjuk azt egy szakmának - mindig van egy adag politika is. Nem napi politika, hanem egy küldetés, egy szerep, amelyet nemzetiségi körökben a rádiónak is be kell töltenie. Ezt mi megpróbáltuk betölteni és emiatt nemegyszer összetűzésbe kerültünk a napi politikával... És a politikusok nemegyszer azt szerették volna, hogy a rádió a politika »szócsöve« legyen. Én pedig ezt nem szerettem volna.” 59

Mindenki számára világos volt: presztízsharc ez, nem a sajtószabadság és más magasztos eszmék a lényegesek, személyes érdekek kerekedtek felül a közösségin, alárendelve azt az önös céloknak.

6. Irodalom születik, avagy az ötágú síp új ága

A szlovéniai magyar irodalom és a vele párhuzamosan kifejlődött könyvkiadás XX. századi történetének több szempontból is fontos előtörténeti fejezetét képezi a XVI. századi régi magyar irodalom és nyomdászati tevékenység. A legújabb kutatások60 oszlatni próbálják azt a tévhitet, hogy a régi magyar irodalom prédikációs művei nem tekinthetők teljes értékű irodalmi alkotásoknak, sokkal inkább kortörténeti, a vallásháborúk, a felekezetek közötti harcok emlékét őrző, ideológiailag steril hitvitázó nyomdatermékeknek.

59 VÉGI [2004): 91.

60 Főleg Hubert Ildikó és az OSZK régi nyomtatványokkal foglalkozó, könyvészeti és irodalomtörténeti tanulmányköteteit, monográfiáit jegyző munkatársai.

64