Bence Lajos: Írott szóval. Esszék és tanulmányok (Lendva, 2018)

I. A muravidéki magyarság küzdelmei a sajtó- és szólásszabadságért a XX. században

főcím alatt az új magyar kormány megalakulásáról, az MDP október 28-án megtartott központi vezetőségi ülését követően kiadott közleményről számolt be a lap, valamint a 23-i és 24-i eseményekről és a szovjet csapatok beavatkozásáról. A címoldalon a magyar rádióban elhangzott, Nagy Imre által beolvasott kormánynyilatkozatot hozta, melyben a miniszterelnök kategorikusan elutasította azokat a nézeteket és véleményeket, miszerint az országban nem „hatalmas népmozgalom”, hanem ellenforradalmi megmozdulás zajlik. Nagy Imre szerint a megmozdulásokban „elemi erővel bontakozott ki egy nagy, egész népünket átfogó és eggyé-forrasztó nemzeti demokratikus mozgalom”, mely célul tűzte ki, hogy „biztosítsa nemzeti függetlenségünket, önállóságunkat és szuverenitásunkat, kibontakoztassa társadalmi, gazdasági, politikai életünk demokratizmusát”. Az oldal legalján egy szenzációéhes cikkben, az osztrák rádió jelentésére hivatkozva, az események egyik áldozata, Puskás Ferenc közismert labdarúgó halálhírét keltette. A szófukar cikkecske nem felejtette el megjegyezni, hogy Puskás a felkelők oldalán harcolt.

Az egy héttel később, november 8-án megjelent szám36 már az időközben lezajlott forradalom eseményeiről tudósított, némi csalódottsággal, elégedetlenséggel. A közben kirobbant szuezi válság miatt politikai kitekintőnek is felfogható vezércikk már nem a magyar eseményekkel foglalkozott, hanem az angol-francia agressziót elítélő ENSZ-határozat lényeges pontjait vette számba. A címoldalon megjelent tudósítás arról számolt be, hogy fegyveres magyar katonák jelentek meg „hazánk területén”, ami egyedülálló, hiszen a lenti laktanya híradós századának tagjairól volt szó, akik kamion36 Pomurski Vestnik, I. 21.1. 4.

42