Bence Lajos: Írott szóval. Esszék és tanulmányok (Lendva, 2018)

I. A muravidéki magyarság küzdelmei a sajtó- és szólásszabadságért a XX. században

képpen „elégedetlenséget és véres zavargást idéztek elő”. De „rosz­­szul számoltak”, hiszen a lengyel reformok és az ország demokrati­zálása eddig is „jelentős haladást ért el”. A Hol keresendők a poznani zavargások okai? című, lényegre törő cikkben szerepel Edvard Ochab első titkár kijelentése, miszerint: tévedés volna, „ha a zavargás oka­it az imperialista ügynökök aktivitásában keresnék”. Ochab, némi önkritikát gyakorolva, a 6 év elégtelen gazdaságpolitikai eredmé­nyeit és a pártvezetés bizonyos hibás lépéseit is megemlítette, hi­szen ők nem tettek meg mindent a nehéz anyagi helyzetben lévő munkások és alkalmazottak „segélyezésére”. A Tito és Hruscsov közötti találkozó is a pártok jó viszonyának erősítésére tett lépések első jele volt, amely a tagállamokban - első­sorban Lengyelországban és Magyarországon - is egyre fokozódó elégedetlenség miatt jött létre. Csak sejthetjük, hogy a „magánjel­legű” jugoszláv-szovjet csúcson a szocializmus „állásáról”, a kom­munista uralom fenntartásának lehetséges módozatairól, a lengyel és a magyar törekvésekről is szó eshetett. Az újság A Jugoszláv külpo­litika nem változott weg33 címmel címoldalon közölt hírösszefoglalót, melyben mindkét fél kiemelte az ilyen jellegű megbeszélések fon­tosságát, majd az újságírók kérdésére Rajknak és társainak rehabili­tációja és újratemetése kapcsán a magyarországi viszonyokról meg­jegyezte: nagy jelentőséget kell tulajdonítani a Magyar Dolgozók Pártja vezetősége által a közelmúlt hibái és tévedései felszámolása érdekében tett lépéseknek. Ugyanitt Hírek Magyarországról rovatcím és Soha többé... alcím alatt több hír is napvilágot látott.34 Többek között Rajkék teme­téséről, a magyar-jugoszláv gazdasági kapcsolatok erősödéséről, a 33 Pomurski Vestnik, 1.19.1. 34 Uo. 4. 40

Next

/
Thumbnails
Contents