Bence Lajos: Írott szóval. Esszék és tanulmányok (Lendva, 2018)
I. A muravidéki magyarság küzdelmei a sajtó- és szólásszabadságért a XX. században
képpen „elégedetlenséget és véres zavargást idéztek elő”. De „roszszul számoltak”, hiszen a lengyel reformok és az ország demokratizálása eddig is „jelentős haladást ért el”. A Hol keresendők a poznani zavargások okai? című, lényegre törő cikkben szerepel Edvard Ochab első titkár kijelentése, miszerint: tévedés volna, „ha a zavargás okait az imperialista ügynökök aktivitásában keresnék”. Ochab, némi önkritikát gyakorolva, a 6 év elégtelen gazdaságpolitikai eredményeit és a pártvezetés bizonyos hibás lépéseit is megemlítette, hiszen ők nem tettek meg mindent a nehéz anyagi helyzetben lévő munkások és alkalmazottak „segélyezésére”. A Tito és Hruscsov közötti találkozó is a pártok jó viszonyának erősítésére tett lépések első jele volt, amely a tagállamokban - elsősorban Lengyelországban és Magyarországon - is egyre fokozódó elégedetlenség miatt jött létre. Csak sejthetjük, hogy a „magánjellegű” jugoszláv-szovjet csúcson a szocializmus „állásáról”, a kommunista uralom fenntartásának lehetséges módozatairól, a lengyel és a magyar törekvésekről is szó eshetett. Az újság A Jugoszláv külpolitika nem változott weg33 címmel címoldalon közölt hírösszefoglalót, melyben mindkét fél kiemelte az ilyen jellegű megbeszélések fontosságát, majd az újságírók kérdésére Rajknak és társainak rehabilitációja és újratemetése kapcsán a magyarországi viszonyokról megjegyezte: nagy jelentőséget kell tulajdonítani a Magyar Dolgozók Pártja vezetősége által a közelmúlt hibái és tévedései felszámolása érdekében tett lépéseknek. Ugyanitt Hírek Magyarországról rovatcím és Soha többé... alcím alatt több hír is napvilágot látott.34 Többek között Rajkék temetéséről, a magyar-jugoszláv gazdasági kapcsolatok erősödéséről, a 33 Pomurski Vestnik, 1.19.1. 34 Uo. 4. 40