Bence Lajos: Írott szóval. Esszék és tanulmányok (Lendva, 2018)

I. A muravidéki magyarság küzdelmei a sajtó- és szólásszabadságért a XX. században

3.5. A második világháború utáni sajtóalapítási tervek

A Muraszombat és Vidéke, valamint a lendvai nyomdában a nyilasterror időszakában megjelent Göcseji Őrszem megszűnésével a második világháborút követően a muravidéki magyar sajtó újabb fejezetének végére került pont. A Mura menti nyomdászati tevékenység tragikus epilógusa Balkányi Ernő fiának, Eleknek Szálasiék általi likvidálása, s az új hatalom államosítási intézkedésével, a lendvai nyomda lefoglalása (1947) és Ljubljanába szállítása.27

Bár már 1949-ben is történtek kísérletek a muravidéki magyar nyelvű sajtó újbóli feltámasztására, az újságírók hiánya miatt minden terv, elképzelés hiábavalónak bizonyult. Az első lépéseket a „kuss, magyar” kor (1945-48-ig) után Vlaj Lajos járási aktivista tette meg, akinek baloldali és háborús érdemeit az új hatalom is elismerte. (Vlajt költőként a vajdasági magyar irodalmi életben is számon tartották /Szirmai Károly, Herceg János/, a polgári szellemiségű Kalangya megbecsült szerzője volt.) A lendvai képviselő-testület által elfogadott lapalapítási szándéknyilatkozatot követően a muraszombati Ljudski glas-ban (Népszava) felhívás jelent meg Vlaj Lajos aláírásával: „Mennyi szép akció lezajlott, mennyi sikeres munka és az újságban nyoma sem volt mindennek. Meg kell változni ezen áldatlan állapotnak. A Magyar Szó-t természetesen fogjuk ezután is olvasni, mert hiszen az a mi tanítónk, de emellett (...), a mi szűkebb vidékünk Ljudski glas lapja hozza majd írásainkat.”28

Az értelmiség nélkül maradt magyarságot azonban csaknem

27 BÁNFI (2008): 31.

28 BENCE (1994): 58-59.

36