Bence Lajos: Írott szóval. Esszék és tanulmányok (Lendva, 2018)

I. A muravidéki magyarság küzdelmei a sajtó- és szólásszabadságért a XX. században

a politizálás játszotta a főszerepet, a régi tanítókat politikai indítóokokból áthelyezték vagy nyugalmazták, s ennek az eredménye az, hogy most az iskolaév kezdetekor több iskola tanító nélkül van!” Meg kell jegyeznünk, hogy a magyar iskolák megszüntetésére irányuló tervben Szlovénia tengermellékéről idemenekített tanítókat helyeztek a magyar tanerők helyére, ez utóbbiakat pedig szlovén nyelvvizsgatételre kötelezték, vagy egyszerűen elbocsátották.

A Szabadság egyik utolsó, 1924. októberi számában, Analfabétákat nevelnek Pomurjében címmel megjelent írásában erélyesen tiltakozott, és a 80 százalékban magyar alsólendvai iskola példáján mutatta be, hogy immár nyílt erőszakos asszimilációs szándék sejthető az újabb intézkedések mögött: „Igenis, kérem szépen, mert a dolnjelendavai elemi iskolában a párhuzamos I. és II. magyar osztályokat beszüntették, s azoknak 15-30 magyar nemzetiségű és tiszta magyar anyanyelvű tanulóját a szlovén osztályokhoz tettek csak azért, mert az I. és II. elemi osztályokban kevés szlovén anyanyelvű tanuló van! Furcsa egy okoskodás ez! A szlovén osztályokban nincs elegendő számú tanuló, s ezért a magyar nyelvű tanulókat is odacsapják, csakhogy meglegyen a létszám, (...) s hogy a magyar szónak és a magyar iskolának még a nyomát is eltüntessék.”

A vasárnaponként Muraszombatban megjelenő Szabadság, a politikai és egyéb kisebbségi sérelmek napirenden tartásával, gyakran ugyanannak a témának a körüljárására, teljesebb feldolgozására is vállalkozott - ilyen volt például az oktatásügy fentebb már érintett helyzete. A hosszabb, a mai vezércikkektől némiképp eltérő, egész címoldalt betöltő írások mellett természetesen rövidebb újságírói műfajok, kommentárok és hírek, továbbá irodalmi

32